Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
PETI LEHEL: Gazdasági stratégiák és társadalmi viszonyok a Kis-Küküllő vidékén
gatásban az egy adminisztratív egységet alkotó községek (comuná) adatait hasonlítom össze. A korábban megnevezett szempontok alapján behatárolt területen 16 község, valamint két városi rangú település található (Balázs- falva és Dicsőszentmárton muncípiumok.), 4 község (Szépmező, Szancsal, Zsidve, Küküllővár), valamint a város rangú Balázsfalva a mai Fehér megye területén található; I I község (Adámos, Szászbogács, Bonyha, Balavásár, Kóród- szentmárton, Vámosgálfalva, Mikefalva, Szásznádas, Kü- küllőszéplak, Csatófalva, Zágor), valamint a város rangú Dicsőszentmárton a mai Maros megyéhez tartozik. A vizsgált területen továbbá egy Szeben megyei község, Bázna található. A 201 I -es Hivatalos Román Népszámlálás végső adatai szerint a vizsgált területen 201 l-ben 93 914 személy élt. A térség összesített etnikai szerkezetében a legnagyobb arányban, 57,79%-ban a román etnikum van jelen. A magyar közösség számaránya 21,07%, a cigányoké pedig I 5,36%. A németek számaránya 0,36%. A térség etnikai összetételében 5,37% az összes többi etnikumot képviseli, amely tartalmazza azoknak a számát is, amelyek etnikumáról nincs adata a Román Statisztikai Hivatalnak. Egyéb 5,37% Összesített etnikai arányok a Kis-Küküllő vidékén (2011 -es népszámlálás, végleges adatok) A vidék etnikai összetételét rurális-urbánus bontásban vizsgálva azt láthatjuk, hogy a falusi lakosság esetében a románság aránya 45.49% (23 296 személy), a magyarságé közel 30% (15 336 személy), a cigányságé pedig valamivel több, mint 20% (10 375 személy), míg a németeké csupán 0,46% (239 fő). A vizsgált területen lévő két város rangú településen, Balázsfalván és Dicső- szentmártonban kiugróan magas a román etnikum aránya, 72.53% (54 273 fő), míg a magyarok aránya csupán 10.44% (4461 fő). A cigányok aránya a városi lakosság esetében a magyarság arányához közelít 9.49%-al (14 43 I személy), a németek aránya mindössze 0,23% (100 személy). Romániában azokban a közigazgatási egységekben, ahol egy kisebbség eléri a 20%-ot, az illető közösség speciális nyelvi jogokat igényelhet (anyanyelvhasználat a köz- igazgatási intézményekben, kétnyelvű helységnévtáblák Falusi lakosság Városi lakosság Összesen Abszolút szám % Abszolút szám % Abszolút szám % Román 23296 45,49 30977 72,53 54273 57,79 Magyar 15336 29,94 4461 10,44 19797 21,07 Cigány 10375 20,26 4056 9,49 14431 15,36 Német 239 0,46 100 0,23 339 0,36 Egyéb 1944 3,79 3097 7,25 5041 5,36 Összesen 51209 42705 93914 A Kis-Küküllő vidék három legnagyobb etnikai közösségének urbánus- rurális megoszlása (201 I -es népszámlálás, végleges adatoki használata).6 A következőkben három csoportra osztva mutatom be a 201 I -es népszámlálás végleges eredményei alapján, hogy a Kis-Küküllő vidékén melyek azok a községek és városok, amelyekben a magyarság számaránya 20% alatti, 20 és 49% közötti, ill. 50% fölötti. 20% alatt % 20-49% % 50% fölött % Szancsal 0.29 Szépmező 22.87 Küküllőszéplak 50.51 Csatófalva 1.75 Kóródszentmárton 22.94 Mikefalva 52.39 Zsidve 2.08 Szászbogács 29.71 Vámosgálfalva 64.09 Bázna 2.27 Bonyha 30,22 Balavásár 64.92 Zágor 4.28 Ádámos 38.47 Balázsfalva 6.32 Dicsőszentmárton 14.30 Küküllővár 16.76 Szásznádas 19.77 A magyarság községszintű számaránya a Kis-Küküllő vidékén (201 I -es népszámlálás, végleges adatok) A fenti táblázatból látható, hogy a román állam köz- igazgatási rendszerében a vizsgált vidéken 7 olyan község van, ahol a magyarság számaránya 20% alatt van. Mindkét, a Kis-Küküllő vidékén fekvő város rangú településen alacsonyabb a magyarok részaránya 20%-nál.7 Azoknak a községeknek a száma, amelyekben a magyarság számaránya 20 és 49% közötti öt, míg 50%-nál nagyobb magyar részarányú községek szám csupán négy. Az egykor többségében szászok által lakott települések legnagyobb részében már alig élnek szászok, községenként 201 I -ben 10-50 személyt rögzítettek a népszámlálás során, összesen 339 személyt. Az adminisztratív egységeknek számító községek vegyes etnikumú volta mellett, az adatokat falusoros bontásban vizsgálva azt láthatjuk, hogy a vizsgált térségben a 6 A jogszabály alkalmazásáról Hargita megye esetében lásd: HORVÁTH István-VERESS Ilka-VITOS Katalin 2010. 7 Dicsőszentmártonban a magyar közösség iránti tiszteletből ennek ellenére kétnyelvű (román és magyar) helységnévtáblát helyeztek ki. 185
