Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
PETI LEHEL: Gazdasági stratégiák és társadalmi viszonyok a Kis-Küküllő vidékén
legtöbb település vegyes etnikai szerkezetű. Mivel e tanulmány írása idején a 201 I -es Hivatalos Népszámlálás adataival csupán községsoros bontásban rendelkezett a Román Statisztikai Hivatal, az etnikai szerkezet falusoros adatait a 2002-es Hivatalos Népszámlálás adatai alapján vizsgálom. 0-20% 20,01-49% 49,01-100% Román 12 22 49 Magyar 50 13 20 Cigány 60 20 3 Német 83 0 0 Településsoros etnikai arányok a Kis-Küküllő mentén (2002-es Hivatalos Népszámlálás) A 2002-es népszámlálás adataiból az derül ki, hogy a németség aránya abban az évben falvanként sehol nem érte el a 8%-ot (az arányok lényegében 0.38-7,59% között mozogtak), amely településenként 6-104 személyt jelentett. Ebben az évben szám szerint a legtöbb szász Dicsőszentmártonban (104 személy), Zsidvén (63 személy), Balázsfalván (52 személy), Szászörményesen (30 személy) élt, további 14 településen 30 alatti létszámban éltek.8 A németség száma a Kis-Küküllő vidékén a 2002- ben rögzített 483 főről 201 l-re 339-re csökkent, amely 144 fős fogyást jelent. Az említett népszámlálás szerint a legtöbb településen meghatározó többséggel a román etnikum rendelkezett. 49 olyan település volt, amelyben a románság számaránya meghaladta a 49%-ot, 22 faluban 20,01 és 49% közötti arányt, míg 12 településen 20% alatti arányt testesített meg a román etnikumú lakosság. 49% fölötti arányban 20 településen van többségben a magyarság (Ma- gyarpéterfalva, Héderfája és Kend lévén azok a települések, ahol a magyarság aránya 90% fölötti)9. 13 Kis-Kü- küllő vidéki településen 20,01 és 49% közötti a magyarság aránya, míg 50 településen 20% alatti arányban volt jelen a magyarság az egyes települések etnikai összetételében. A 2002-es népszámlálás során magukat romának vallók alapján három olyan település volt, ahol a cigányság 49% fölötti arányban volt jelen: Felsőtatárlaka, Szászbogács és Jövedics. Ezen adatok szerint 20 településen 20,01 és 49% közötti volt a cigányság jelenléte, míg 60 településen 20% alatti arányt testesítettek meg. Zsidók Bár az 1910-es népszámlálás számukat nem rögzítette, a 20. század elején a román, magyar, szász és cigány lakosság mellett a térségben zsidók is éltek. SZABÓ Imre Erdély zsidói című, 1938-ban megjelent könyvében röviden összefoglalja a dicsőszentmártoni és a balázsfalvi zsidó közösség akkori helyzetét, név szerint és időrendben bemutatva a városokba betelepülő fontosabb zsidó családokat és zsidó elitet (lásd SZABÓ Imre 1938: 201-203, 196-198) Leírja, hogy Dicsőszentmártonba Adámos községből telepedtek be zsidók, míg a balázsfalvi zsidóság nagy része Valea Lungából telepedett a városba (lásd SZABÓ Imre 1938: 197). Dicsőszentmárton esetében 120 családot, Balázsfalva esetében 45-50 zsidó családot említ, amelyek a „hitközség kontingensét”10 * képezik, mindkét település esetében hangsúlyozva, hogy „mint általában, itt is javarészt iparosok és kereskedők a zsidók” (SZABÓ Imre 1938: 197) SZABÓ Imre mindkét város esetében leírja a jómódba kerülő zsidó családok emlékezetesebb üzleti sikereit, foglalkozásukat, kitérve arra is, hogy kik a legfontosabb „zsidó egzisztenciák”Dicsőszentmártonban például zsidó volt a törvényszéki tanácselnök, ugyanakkor négy zsidó orvos, két ügyvéd is tevékenykedett a városban míg Balázsfalván egy orvosnő, egy orvos, bankigazgató, a főrabbi, két ügyvéd és néhány nagykereskedő alkotta a helyi elit gerincét (lásd SZABÓ Imre 1938: 197-198). A balázsfalvi zsidóság SZABÓ Imre közlése szerint 1894-ben épült templommal, rituális fürdővel rendelkezett, míg Dicsőszentmártonban 1902-ben avatták templomukat (lásd SZABÓ Imre 1938: 202, 197). A Kis-Küküllő vidéki falvak többségében a második világháborút megelőzően a boltosok zsidók voltak.12 13 Mára a zsidóság teljes mértékben eltűnt a Kis-Küküllő vidékéről. Dicsőszentmártoni templomukat, melyet a szocializmus idején a városvezetés többemeletes tömbházakkal építtetett körbe, átadták a Kis-Küküllő Alapítványnak, amely tájházat működtet benne. A zsinagógát meglátogató zsidók számára imádkozó helyet tartanak fent megőrzött rituális tárgyaikkal. Cigányok A Kis-Küküllő vidékén élő cigány közösségek sem nyelvileg, sem pedig kulturálisan nem képeznek egységes csoportot. A Yaron MATRAS és Viktor ELSÍK irányításával a Manchesteri Egyetem munkatársai által helyszíni adatgyűjtések és szakirodalmi adatok bevonásával elkészített roma nyelvészeti adatbázis (Romani Morpho-Syntax Database) három Kis-Küküllő menti kutatópontot is tartalmaz: Szénaverős, Bonyha, Désfalva. Az adatbázis tanúsága szerint, mindhárom településen élő cigány csoport egymástól különböző nyelvjárást használ: Szénaverős cigánysága Máj Vlasi, a bonyhai romungro, a désfalvi cigány közösség pedig kdramidarea'1 nyelvjárásban beszél (Romani Morpho-Syntax Database).14 Evelyne URECH és Wilco 8 Lásd a Településsoros etnikai megoszlás a Kis-Küküllő vidékén (2002-es Hivatalos népszámlálás adatai) című táblázatot a Melléklet-ben. 9 A valójában Székelyföldhöz sorolható Szentdemeteren szintén 95% fölötti a magyarság aránya. 10 A szerző fogalmai - PL. I I A szerző fogalmai - PL. 12 A zsidóság bonyhai emlékezetét SZABÓ Á. Töhötöm ismertette: SZABÓ Á. Töhötöm 2013: 71 -72 13 A román ’cärämidari’ (téglavető) mesterség alapján. 14 Elérhetőség: http://romani.humanities.manchester.ac.uk/rms/map Hozzáférés dátuma: 2013. augusztus 19. 186
