Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
PETI LEHEL: Gazdasági stratégiák és társadalmi viszonyok a Kis-Küküllő vidékén
jutott, hogy a cigány lakosság megjelenését nagy számban először az 1966-os felmérés rögzítette, ahogy a szászság fogyását is (lásd SZABÓ Á. Töhötöm 2013: 48, 43). Az etnikai szerkezet minden bizonnyal hasonlóan módosult a Dicsőszentmártontól Balázsfalváig húzódó falvak esetében is. KISS Réka szerint „ (...) a románsághoz hasonlóan a cigány családok is az uradalmi birtokokon jelentek meg először” (KISS Réka 2011:47). A szerző ugyanakkor 18. századi összeírások román etnikumra valló neveiből arra a következtetésre jutott, hogy a Kis-Küköllő vármegyéhez tartozó települések többségében ekkor már jelen vannak a románok, főként a pásztorok és a zsellérek között és ugyanezt erősítették meg a románságra és a cigányság normasértésére utaló egyházi források is (lásd KISS Réka 2011: 46, 48). A szocializmus idején az agráriumból kivonuló lakosság a közelebbi-távolabbi városok ipari komplexumaiban talált magának munkahelyet. Rendszeressé vált, hogy fal- vanként akár több száz személy is naponta ingázott a város és a falu között, ugyanakkor intenzív beköltözési hullám kezdődött a közelebbi-távolabbi városokba. SZABÓ A. Töhötöm statisztikai összefüggést mutatott ki a szocialista iparosítás következtében a Balavásár-Dicsőszent- márton tengelyében fekvő falvak demográfiai fogyása és a környező városok népességszámának növekedése között: „Megfigyelhető a százalékos arányszámok összehasonlításából, hogy ebben a folyamatban leginkább a román lakosság vett részt, ami már csak azért sem lehet véletlen, mert a fentebbi városok adatait vizsgálva az is kiderül, hogy azokban a városokban viszont a román lakosság száma és aránya is növekedett” (SZABÓ A. Töhötöm 2013: 48). Egy, a vidék északi határán fekvő településen, Egrestőn végzett terepmunkám során tapasztaltak visz- szaigazolták SZABÓ A. Töhötöm számításait. Egrestőn a szocializmus idején a jelentős számú román közösség a városokba történő beköltözések miatt fokozatosan csökkent, amely tendencia a rendszerváltást követően is folytatódott. Ennek eredményeként a román közösség ma már csupán négy személyből áll. Jelenleg a folyó két oldalán húzódó települések magyarok, románok és cigányok által lakottak. Az itt található falvak egy része vegyes etnikai szerkezetű, amelyben magyar, román és cigány többségű falvak egyaránt vannak, mint ahogy az a következő térképen is látható. Mivel a kutatás idején a 201 I -es román Hivatalos Nép- számlálás végső eredményeit csak községszinten tették közzé, az összehasonlítás kedvéért a vidék etnikai és felekezeti struktúrájának bemutatásához a román közigaz184
