Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

TÖTSZEGI TEKLA: Juhtartó társaságok a kalotaszegi Mérán

családjait tömörítette. Ehhez csatlakozott a másik társa­ság néhány idősebb gazdája. 2008-ban ez utóbbiak kiváltak, s 18 gazdával újraala­kították a társaságot. Ebben nagy szerepük volt a tejmé­résre mint turisztikai látványosságra évek óta ellátogató magyarországi zenészeknek, táncosoknak. Ez utóbbiak hozzájárultak a mulatság költségeinek fedezéséhez, né- hányan közülük maguk is juhokat vásároltak, amelyeket egyik, a faluból elszármazott társuk családja gondoz. A kezdeményezés néhány mulatós kedvű, s megfelelő csa­ládi háttérrel rendelkező helyi fiatal kedvét is újra meg­hozta a juhtartás iránt, s a korábbitól eltérő módon a pász­tor is viszonylag sok állattal rendelkezik. Napjainkra egyfajta specializálódás figyelhető meg a két társaság működése kapcsán. Az első társaság eseté­ben megnőtt az állatszám, több gazda harminc-negyven juhot is tart. A bárányok értékesítése az utóbbi években zökkenőmentes volt, vállalkozók vásárolják fel őket hely­ben, olaszországi exportra. A bivalytejből készült termé­kekkel rendszeresen piacolók a juhtejből készült termé­keket is értékesíteni tudják. Bár úgy tűnik, hogy e társa­ság esetében az önellátásra való termelést felváltotta a piacra termelés, a termelési módszerek a régiek marad­tak. Míg a társaság könyvelését ma is pontosan, napra készen vezetik, az egyéni tervezés, értékelés, a gazdál­kodás módjának tudatos volta teljesen hiányzik. Az egy gazda által tartott állatok száma a korábbiak többszörö­se, de nem éri el az EU-s támogatásra is feljogosító 50- es alsó határt. A megnövekedett állatállományt nem tud­ják ugyanolyan minőségben élelmezni, mint korábban, a fajták megválasztására kevésbé figyelnek, egy-két kivé­teltől eltekintve a lefejt tejátlag messze alulmarad a koráb­bi értékektől. A másik nyáj esetében a juhtartás ünnepi, társadalmi oldala került előtérbe. A társaság tagjai büszkék arra, hogy szépen mulatnak, hogy sok fiatal megjelenik a tejmérési ünnepségen, amelyen korábban csak a társasághoz tar­tozók vehettek részt. Az idősebbek elégedettek, hogy a fiataloknak köszönhetően helyreállt a közösségbeli presztízsük, nem kell a korábban rivális csoport szabá­lyaihoz alkalmazkodniuk, s a lényeges döntéseket maguk hozhatják. Ezekben egyébként a korábbi rutint követik. Ebben az új felállásban azonban egyértelműen sérült az események ritualizáltsága. Pl. a korábban kizárólag fér­fiünnepnek számító „kiháláson” mára fiatal nők, gyerekek is részt vesznek, s a mérési ünnep - leszámítva a gazda­sági jelentőséggel bíró, konkrét tejmérést - inkább turis­talátványosság, mint a helyiek közösségi ünnepe. A bemutatott jelenségek, a mindkét társaság sorai­ban tetten érhető feszültségek, presztízsharcok azt jel­zik, hogy a juhtartó társaságok működését előbb-utóbb a szubvenciókat is élvező egyéni juhgazdaságok veszik át, az ünnep megkonstruálása pedig fokozatosan kívülál­lók feladatává válik. IRODALOM GYÖRFFY István 1934 Juhtartás és tejgazdaság Kalotaszegen. In: Néprajzi Értesítő, vol. XXVI. 48-50. K. KOVÁCS László 1968 A közös fejős-juhnyájak tejhaszonvételi for­mái Erdélyben 1900 körül. In ORTUTAY Gyula (szerk.): Népi Kultúra - Népi Társa­dalom. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának Évkönyve I. 9-50. Akadémiai Kiadó, Budapest KÓS Károly dr. 1947 A kalotaszegi kosarazó juhászat. Kolozsvár KÓS Károly dr. 1979 A bivaly a kalotaszegi parasztgazdaságban. In: KÓS Károly: Eszköz, munka, népha­gyomány. Kriterion, Bukarest POZSONY Ferenc 2006 Erdélyi népszokások. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság - Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék SZABÓ Á. Töhötöm 2002 Közösség és intézmény. Stratégiák a lónai hagyományos gazdálkodásban. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság SZABÓ Á. Töhötöm 2009 Kooperáló közösségek. Munkavégzés és kap­csolatok a falusi gazdálkodásban. Mentor Kiadó, Marosvásárhely TÖTSZEGI Tekla 2009 A mérai viselet változása a 20. században. A mérai magyar női viselet és kontextusai. Mentor Kiadó, Marosvásárhely VASAS Samu - SALAMON Anikó 1986 Kalotaszegi ünnepek. Gondolat Kiadó, Bu­dapest 179

Next

/
Thumbnails
Contents