Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

TÖTSZEGI TEKLA: Juhtartó társaságok a kalotaszegi Mérán

rítusa is tetten érhető: próbára tették az először kint alvók bátorságát (éjszaka fát kellett hozniuk az erdőből, vizet a csörgőről), éberségét (ha elaludtak, elmozdították őket a helyükről), áldozatkészségét (fel kellett ajánlaniuk az idősebbeknek élelem- és alkoholadagjukat). Másnap viszont már a sereg élén, a felnőtt férfiakkal együtt vonultak be a faluba, s fogadták az állatoknak és az őrizők- nek egyaránt kijáró, a termékenység biztosítását célzó locsolást. A nők a mérés befejezéséig csupán melléksze8. kép. Az állatok tejmérés napi behajtása (TÖTSZEGI Tekla felvétele, 2010)

9. kép. Az állatok tejmérés napi behajtása, a sereg élén fiúk, férfiak (TÖTSZEGI Tekla felvétele, 2010)

replők voltak. Segédkeztek a fejésnél, elkészítették a családi ebédet, s mindössze a délutáni közös mulatságon kerültek exponált szerepbe: a középkorú nők vitték a vásárló házához a méréskor összegyűlt, korábban elárverezett tejet, a fiatalabbak a sereg élén haladtak, s az utcai megállók során táncoltak.

A szocialista időszakban a faluban 3-5, a rendszerváltás után többnyire 2-3 társaság működött, amelynek tagjai utcák szerint csoportosultak. A csoportosulás módjá10. kép. Az állatoknak és az őrizőknek egyaránt kijáró, a termékenység biztosítását célzó locsolás (TÖTSZEGI Tekla felvétele, 2010)

I I. kép. A fejés

(TÖTSZEGI Tekla felvétele, 2010)

177