Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
NAGY MARI - VIDÁK ISTVÁN: Csergeványoló kádak a Székelyföldön
A ványolókád helyének kiválasztása Legyen a kád közel a gáthoz, amin zsilipek találhatók, illetve ahonnan a víz lezúdul. Az I -2 méter közötti vízesés a legkedvezőbb. Amikor a ványolókád egy malom mellett áll, akkor a malomkerék és a malomház oldalán kevés a hely, viszont a túlparton elegendő a hely. Előnyös, ha azon az oldalon, ahol mellé állva dolgoznak, 40- 80 cm magas part van. Előnyös, ha itt egy fűzfa áll, amihez a laj hozzáerősíthető. Ahol nincs malom, ott a kád közelebb kerül a gáthoz. Néhány család a gát előtt helyezi el a kádat. Egy oldalzsilipen át ereszti rá a vizet. Erre jó példa a gyergyó- ditrói felső őrlőmalom ványolókádja. A csutak beásása a patakmederbe A csutak egy fenyőfa tuskó, átmérője 50-60 cm közötti, magassága ugyanannyi. Első lépésként a csutak méreténél valamivel szélesebb, de vele azonos magasságú gödröt vájnak ki a patakmeder földjéből. Ehhez három szerszám szükséges egy ásó, egy földvágó (csákány) és egy lapát. A gödörbe belehelyezik a csutakot úgy, hogy az a talajszinttel egy magasságba legyen. Enyhe, pár fokos dőlést adnak neki. így azon az oldalon, ahol majd mellette dolgoznak, nem fröccsen a víz a ványolást végzőre. Ezután tojás méretű köveket helyeznek mellé, földet szórnak rá, majd egy döngölő fával körben megdöngölik a talajt. A döngölőfa egy tuskó, amire jobbról és balról egy hosszú rúd van ráerősítve. A faabroncs és a támasztólábak felállítása A csutakhoz hasonlóan beássák a földbe a lábakat. A három vagy négy láb 30-40 cm mélyen kerül a földbe. A lukat a láb körül, kövekkel vegyes földdel megszórják, majd megdöngölik. Erre ráteszik a kör alakú, erős faperemet, amit régen faszeggel, ma facsavarral hozzáerősítenek a lábakhoz. A faabroncs belül a kívánt szögben lefaragott, tehát ferde. A dongák beépítése Ezután kerül sor a dongák behelyezésére. A dongákat már az elkészítés során összeállítják és megszámozzák. Jelen esetben 42 dongás a kád. Belehelyezik a csutak aljában lévő horonyba az első dongát, majd belülről faszeggel hozzáerősítik a faabroncshoz. Ezután számozás szerint, azaz az óra járása szerint belehelyezik a csutakba és ráfektetik a faabroncs belső oldalára az összes dongát. Az utolsó dongát szükség esetén egy eresztő gya- luval megigazítják, hogy pontosan megszoruljon a helyén. Ettől kezdve a dongák már önmagukat is megtámasztják. Ez a munkaszakasz nagy pontosságot kíván. Rossz esetben a kád ereszti a vizet. A dongák között van egy olyan, amelyikbe egy cigányfúróval leeresztő lyukat fúrtak. Ez a patakmeder irányába néz. A luk 4-5 cm átmérőjű. A talajszinttől 5-10 cm- rel magasabban található. A dongákat tartó peremet egy fém abroncs teszi még erősebbé. Ezen lukak vannak, amin keresztül vasszegek rögzítik kívülről az abroncsot a peremhez, hasonlóan, mint egy szekérkeréknél. Megerősítés a dongák külső oldalán A perem, más néven faabroncs felett másfél arasznyi távolságban még egy erősítés található. Ez régen mogyorófából volt, egyetlen hosszú, 5-6 méteres mogyorófa husángból. Ez az egyik oldalán el lett lapítva, majd egymás alatt átbújtatva összeakasztották. Ezt is faszeggel rögzítették, hogy lefelé meg ne csúszhasson. Góga Pista malma mellett állott Eszenyő patakán egy ványoló kád, ami így volt megerősítve. Később már összefont drótszalagot tettek erre a helyre, és ezt apró vasszegekkel rögzítették. A mostani mosatón kerek, kisujjnyi vasrúd fut körbe, amit 8 helyen csavarral a kád külsejéhez rögzítenek. Ez arasznyi hosszan menetes, és így összehúzható. Az így elkészített fakádat alul, ahol a csutak pereme látszódik, befedik nagyobb méretű, lapos kövekkel. így a víz sodrása az alatta levő talajt és a kisebb köveket nem tudja kimosni. A laj elkészítése A vízrávezető facsatornát, a lajt úgy építik meg, hogy az a kád szintjétől 20-30 cm-re érjen véget. A helyzete olyan, hogy a vizet az óra járással ellentétesen forgatja. Az Eszenyő patakán a régi kádak is mind így működtek. 5 cm, _________5,2 cm, 6,2 cm, 6,2 cm ◄-----------------------------------------------------► 20 . kép. A kád tisztításához szükséges fadugó. (VIDÁK István rajza) A kád aljába belekerül a fadugó. A dugó régen faragott volt. Faragópadon húzókéssel készült. Alapanyaga szintén fenyőfa. Általában egy korábbi dugó, azaz minta, alapján készül az új. A mostani már esztergált.33 33 A tisztítónyílásba mindig fadugó kerül. Ennek mérete és alakja vidékenként eltérő. A rajzon bemutatott esztergált fadugó Barát Károly asztalosmester munkája. 168
