Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
NAGY MARI - VIDÁK ISTVÁN: Csergeványoló kádak a Székelyföldön
3. A faabroncs A faabroncs 10- széles, 8- vastag, és három, négy, öt, hat elemből áll. Ezek, ahol találkoznak, ott egymásra la- poltak. Összeerősítésük faszeggel történik. Korábban csak ez biztosította az erejüket, újabban egy körülfutó vasabroncs is. 4. A víz rávezetése a ványolókádra Ez mindig felülről történik, mégis néhány változatot találunk ennek módjában. Gyergyóban a felgyorsult víz fél méteres szakaszon, szabadon esik rá a forgó vízfelületre. Lövétén két-három donga alacsonyabb és itt fut be a víz, magába a kádba.29 Csíkmadarason olyan változat is van, hogy a laj derékszögben megtörik, majd belemegy a kádba úgy, hogy a víz a kád vízszintje alatt ömlik be, mintegy alulról felfelé mozgatja meg a kádban levő víztömeget. Aki még nem látott csergeványoló kádat, annak érdemes a 21. század elején felemlegetni a háztartásokban használatos mosógépet. Annak is egy korábbi változatát, amelyiknél a víz körbe forgott, és azt alul egy tárcsa hozta mozgásba, az a forgótárcsás mosógép. Érdemes volna utána nézni annak, hogy a csergét ványoló kádakat használták-e századokkal ezelőtt az emberek mosásra? Az Al-Dunánál, a Néra völgyében az 1970- es években a Herkulesfürdő közeli kisebb községekben voltak az ott lakók által közösen mosásra használt „kádak”.30 A patakban való mosás ma is általános Székelyföld egyes vidékein. Újabban a szőnyegek (akár műanyag szőnyegek esetén is) kimosatását ahol van, a ványolókban végzik. Maguk a gyergyóiak is mosatónak nevezik a kádat, mert ritkábban fordul elő a cserge ványolása, de még mosatni idehozzák szekérrel a nagyobb kelméket, mert azt a családoknál újabban használatos mosógépekben nem tudják kimosni. így aztán a molnárnak, vagy a feleségének ez egy kisebb külön jövedelmet jelent. Ma a lakóházakban elkoszolódott kelmék mosatása kiegészíti az egyre kevesebb számú csergeványolást.31 5. Horgasbot, asztal A horog szolgál a cserge beakasztására, a rúd a kéz meghosszabbítása. Alapanyaga somfa, vagy nyírfa. Létezik horog nélküli egyenes bot is, erre jó példa az esze- nyői malom melletti mosatókád. A vizes cserge előbb egy korlátra, vagy asztalra kerül, ahol a felesleges víz javarésze 5-10 perc alatt kicsorog belőle. ez------------- ~ 6 . Szárítóállvány 17. kép. Gyergyócsomafalvi mosatókád, más néven csergeványoló részletrajza felülnézetben. A malom 1915-ben épült. Jelenleg csak a helye látható a Nagy-Somlyó patak mellett. ZAKARIÁS Attila rajzán jól látható a vízrávezető laj, a kádhoz vezető palló és a korlát, amin a kádból kiemelt csergékből a vizet kicsorgatták, illetve a patakszéli kövek. A gyapjúlepedő kötélre vagy drótra téve nehezen szárad. Kevés a hely a két félbehajtott rész között és nem járja a szél. A rúdon sokkal hamarabb szárad, mert a rúd széttartja. A rudak napos helyen állnak. Ott, ahol lehetőleg reggeltől estig süti a nap. A rudak és a karók alattuk fenyőfából vannak. A karókról és a rudakról a kérget vonókéssel lefaragták, ugyanígy a kiálló bütyköket is. 18. kép. Szárítóállványok a külső udvaron, Eszenyőpataka, 2011. december 29 Silye Lőrinc malma Szentkeresztbánya. 30 Boda Katalin visszaemlékezése, született 1952-ben Baráton, OZSVÁTH Gábor Dániel gyűjtése nyomán (2006). 3 I A mosatás kifizetése napjainkban készpénzzel történik. Ha falubeli család maga végzi ezt, akkor Góga Rozália nem kér ellenértéket a kád használatáért. Saját gyűjtés. 166
