Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
NAGY MARI - VIDÁK ISTVÁN: Csergeványoló kádak a Székelyföldön
10. kép. Ványolókád a Kisküküllő patak vizében, GÁSPÁR Gyula dolgozata, 1939. nyomán „A Kisküküllő vizében Parajdon május végétől szeptemberig ványolnak. A dongák nyakát hajlékony szilfavesszők fonják körül.” A ványolókád dőlésszöge Első ránézésre minden ványolókád felső pereme vízszintes helyzetű. Később rájön a szemlélő arra, hogy enyhén hátrafelé dől. Ez azt jelenti, hogy ott, ahol valaki dolgozik mellette, azon az oldalon magasabb, az átellenes részen alacsonyabb. Ez megakadályozza, hogy a vá- nyolást végző legyen vizes. A ványolókád mellé szokásos egy asztalt állítani, amin a megszemlélésre kivett takaróból a víz nagy része kicsorog.22 A ványolók egy másik tartozéka a hozzájuk kapcsolódó szárító állvány. Erre terítik ki a már megványolt cser- gét, hogy abból a maradék víz kicsöpögjön, illetve, hogy azon megszáradjon.23 Olyan kádak is vannak Erdély más vidékein, melyekbe nem oldalról, hanem felülről lefelé dobják be a cser- gét, illetve egy horgas bottal (kampó, gamó) húzzák ki.24 A vizes cserge kiemelése nagy erőt kíván, inkább férfiaknak való. Amennyiben asszonyok végzik, akkor a takarót szakaszosan húzzák ki, és megvárják, míg a víz apránként kicsorog belőle. A csergét ványolás közben félóránként, óránként meg kell nézni. Egyrészt azért, hogy történt-e valami baj vele (felakadt valahol) másrészt azért, hogy a tömörödésben és a lomosodásban hol tart. A tisztító lyuk A kádak fontos tartozéka a Székelyföldön az az apró lyuk, amit tisztító lyuknak nevezünk. Ez a tölcsér alján a fenékhez képest 10 centiméterrel feljebb található. Ebbe a kerek lyukba általában egy fadugó jár, amit ki lehet belőle ütni, vagy húzni szükség esetén. Erre akkor van szükség, amikor a kádat tisztítják. 11. kép. Csergeványoló kád az Ivácson a Molnár család vízimalmánál, Gyergyóremete, Eszenyő, 2011. szeptember (NAGY Mari - VI DÁK István felvétele) 22 Ilyen látható Góga Sami malmánál Gyergyóremetén, Eszenyőpatakán. 23 A szárítóállvány állandó kiegészítője a csergeványoló kosaraknak (kádaknak) Erdély magyar és román vidékein. 24 Lásd a sebesvári (Bologa) csergeványolót. 163
