Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

NAGY MARI - VIDÁK ISTVÁN: Csergeványoló kádak a Székelyföldön

12. kép. A kád tisztítása, Gyergyóremete - Eszenyő, 2011. szeptember. (NAGY Mari felvétele)

A tisztítás seprűvel, vagy gyökérkefével történik. Célja a lerakodott nyálkás réteg, illetve kosz eltávolítása.

A kádak élettartama

13. kép. Csergeványoló Csomafalva, 2011. szeptember. (NAGY Mari és VI DÁK István felvétele)

A ványolást végzők szerint kisebb javításokkal 15-20 évet bír ki egy kád.25

Több ideig marad épségben, ha tavasztól őszig folyamatosan víz található benne. A gyakori kiszáradás és a meg- dagadás gyorsan tönkreteszi.

A kádakat nagy általánosságban október és április között nem használják.

Ez a téli időszak, ekkor vízmentesen áll.

A kádak felépítése

Már beszéltünk arról, hogy alakja tölcséres, de még nem említettük meg, hogy ezt a tölcsért mi tartja össze.

Általában a másfél, két méter magas kád középmagasságában egy faabroncs fut körbe. Ennek alakja lehet kerek, ez az általános, vagy ritkábban négyszögletű. Ezt a faabroncsot alulról lábak tartják, hogy ne csússzon lejjebb.

Az elmúlt 50-80 év óta, mint a szekér kerekén, itt is egy vas abroncsot vezetnek körbe. A ványolókád alapanyaga fehérlevelű fenyő.

így mondják a gyergyóiak, és kiegészítik azzal, hogy a fenyő tűlevelei alul fehéres színűek. A másfajta fenyő negyed annyi, vagy fele annyi ideig használható.

25 Góga Rozália (született 1934-ben), Gyergyóremete, Eszenyő elmondása nyomán.

164