Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

SZŰCS BRIGITTA: Az Erdélyi Néprajzi Múzeum szabadtéri kiállítása

3. kép. A lupsai út menti kereszt (Aranyos vidék). Erdélyi Néprajzi Múzeum. Közölve: TO§A, loan - MUNTEANU Maria Simona 2009. Parcul Etnografic National „Romulus Vuia” (1929-2009) 138. Fig. 3. Ezzel párhuzamosan a kolozsvári muzeológusok egy felsőfüldi (Szilágy megye) román fatemplomot is szeret­tek volna a szabadtéri részlegben bemutatni, de ennek az elhozatala sikertelen volt. Felsőfüld lakosai azzal a feltétel­lel egyeztek bele a fatemplomuk Múzeumnak való átadá­sába, hogy ha cserébe adómentesen használhatják erde­jüket, illetve, ha szabadon végezhetik a fakitermelést. Ez azért volt számukra lényeges, mivel ennek következté­ben némi többlet jövedelemre számítottak, amelyből vé­lekedésük szerint képesek lettek volna egy új templomot felépíteni maguknak. Ezt a privilégiumot végül megkap­ták a helyiek, az új imaház építését meg is kezdték, viszont befejezni nem tudták megfelelő anyagi háttér hiányában. Ezért az eredeti templomot végül a Múzeum nem szállí­totta el, meghagyta a faluközösség számára.16 1939-ben egy hideghavasi (Kolozs megye) háromosztatú ház áttelepíté­sén munkálkodtak a Múzeum dolgozói, de ennek a végki­menetele is eredménytelennek bizonyult.17 18 19 Romulus VUIA a szabadtéri néprajzi kiállítás céljának a román és a velük együtt kisebbségi helyzetbe került né­4. kép. A vidrai lakóház 1929-ben. Erdélyi Néprajzi Múzeum. Közölve: TO§A, loan - MUNTEANU Maria Simona 2009. Parcul Etnografic National „Romulus Vuia” (1929-2009) 139. Fig. 4. 5. kép. Atelcsi lakóház áttelepítése 1932-ben. Erdélyi Néprajzi Múzeum. Közölve: TOSA, loan - MUNTEANU Maria Simona 2009. Parcul Etnografic National „Romulus Vuia” (1929-2009) 140. Fig. 6. pék életmódjának a bemutatását tekintette. Úgy vélte, hogy ennek reprezentálásával megteremt egy „élő szim­bólumot”, amely a román hagyományos kultúrát és ha­zát jelképezi.18 19 VUIA az általa megalapított néprajzi parkot élő mú­zeumként képzelte el, amelyben az építmények nem csu­pán féltve őrzött múzeumi gyűjtemény részeiként és ob­jektumokként jelennek meg. Ennek elérése érdekében igyekezett az épületek koncepcióit úgy kidolgozni, hogy azok eredeti funkciójukat a kiállítás során ne veszítsék el. így valósulhatott meg, hogy a pásztorszálláson kívül egy csobánt”, családjával és juhaival együtt a Múzeum hójai területére telepítettek. Az Aranyos vidékéről falusi em­bereket bíztak meg a Múzeum karbantartására és föld­jének megművelésére. Elmondható tehát, hogy a népraj­zi múzeum munkatársai törekedtek arra, hogy a terület 16 loan TOSA, az Erdélyi Néprajzi Múzeum muzeológusa által szóban közölt információ, amely 2014. október 29-én folytatott beszélgetésünk során hangzott el. Az elmondottakat FODOR Attila, az Erdélyi Néprajzi Múzeum muzeológusa fordította le nekem. 17 loan TOSA szóbeli közlése nyomán. 18 TO§A, loan 2012. 190-236. 19 Az erdélyi szóhasználatban általában csobánként nevezik meg a pásztort. 145

Next

/
Thumbnails
Contents