Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
HAJNÁCZKY TAMÁS: A tibolddaróci barlanglakások felszámolása - avagy nem cigányok a CS-lakás programban
reműködésére, annak ellenére, hogy az a későbbiekben hátráltatta az orvosi lakás építését, mivel a lakosság nagy része rokoni alapon a CS-lakások építésében segítkezett.80 A hosszas szervező munkát követően a tanács kifejezetten pozitív eredményként könyvelte el, hogy a CS-laká- sok építését 1965 tavaszán el fogják kezdeni: „Ugyancsak a tanácstagok kezdeményezésére tettünk előterjesztést 1963 évben a barlanglakások valamilyen formában való felszámolására. Örömmel kell bejelentenünk, hogy ez ügyben 1964 évben több eredményes tárgyalásunk volt, és ez év tavaszán előreláthatólag 50 lakás építését megkezdhetjük a barlanglakok részére. ”81 1965 folyamán a közel 50 CS-lakást egy tömbben a tibolddaróci bekötőút mentén építették fel, a hajdani Mikszáthfalva mellett. Az építkezés során döntően az I. jelű CS-lakás tervrajzot alkalmazták, mivel az érintettek szociális helyzete mást nem tett lehetővé. Az I. jelű CS-lakás egy 18 m2-es szobát, egy 12 m2-es konyhát, egy 3 m2-es kamrát és egy 2 m2-es előteret tartalmazott.82 A Tibolddarócon készített interjúkból egyértelműen kiderült, hogy az érintettek a kezdeti fenntartásaikon felülemelkedve az újonnan épült házaknak kimondottan örültek, valamint megbecsülték azokat, mivel a továbbiakban ugyan csökkentett komfortfokozatú házban, de lényegesen egészségesebb körülmények között lakhattak, mint a barlanglakásokban. Az ismert levéltári anyagok, valamint a helyszínen készített interjúk szerint a tibolddaróci CS-lakás telep több szempontból is eltérő módon épült fel, mint a cigánytelepi lakosság számára épített CS-lakás telepek. Jelentős különbségeket lehetett felfedezni a felépült házak minősége, a telep elhelyezkedése, valamint az építkezést kísérő diskurzusok terén. A cigány lakosság részére épített CS-lakások kivitelezésével, valamint a házak minőségével kapcsolatban számos probléma merült fel a szociális lakásprogram teljes időszaka alatt. Ennek hátterében döntően az érintettek gyenge érdekérvényesítő képessége, valamint a kisiparosok egy részének nyerészkedési vágya állt.83 A kisiparosok hanyag munkájában feltételezhetően a cigány lakossággal kapcsolatos előítéleteik is közrejátszottak, azonban nem szabad megfeledkezni arról a tényről sem, hogy a szocialista korszakban a nem cigány lakosságnak szánt házak építése során is számos visszaélés merült fel.84 Ezzel szemben a Tibolddarócon épült CS-lakások kivitelezésével, illetve minőségével kapcsolatos visszásságok nem következtek be. Melynek hátterében egyrészt az állhatott, hogy propaganda célzattal a Borsodmegyei Tanácsi Építőipari Vállalatot bízták meg egy minta CS-lakás telep felépítésével. Másrészt az érintettek kalákában részt vettek az építkezésben, ily módon az épülő házaik minőségére hatással voltak, valamint a kaláka természetéből fakadóan hatékonyabb érdekérvényesítő képességgel rendelkeztek.85 BEREY Katalin „A szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolása” című könyvében arra következtetésre jutott, hogy a CS-lakás program során felmerülő, a megépült házak minőségével kapcsolatos visz- szaélések megakadályozásának leghatékonyabb módja a kaláka lehetett volna, de kutatásai alkalmával ennek hiányával kellett szembesülnie.86 A megépült CS-lakás telepet nem a község perifériáján, vagy attól távol belvizes, építkezésre alkalmatlan helyen építették fel, hanem a bekötőút mentén. Vagyis a faluba érkező, vagy azon áthaladó „idegen” azonnal észrevehette a CS-lakás telepet. A cigány lakosság részére létrehozott CS-lakás telepeket a cigánytelepekhez hasonlóan87 az érintett tanácsok a kívülállók szeme elől többnyire el akarták rejteni. A fentebb idézett forrásokat érdemes diskurzuselemzési szempontból is megközelíteni, mely szintén lényeges különbségekre hívja fel a figyelmet. A forrásokból kiderül, hogy a hatalom helyi képviselői kifejezetten kedvezően álltak a tibolddaróci barlanglakások felszámolásához: „minél korábban beindulhasson az építkezés", „ugyancsak a tanácstagok kezdeményezésére", „örömmel kell bejelentenünk". A cigánytelepek felszámolásával kapcsolatos iratanyagokban ennek a diskurzusnak merő ellentéte jelent meg, mivel a tanácsok a hatalom nyomása és a tervutasításos rendszerből fakadó örök számonkérés miatt foglalkoztak a cigánytelepek megszüntetésével. Ebből kifolyólag a diskurzust a „muszáj" határozta meg, valamint a cigánytelep felszámolás szabotálásának a megmagyarázása, tisztázása.88 A tibolddaróci barlanglakások egy részsének felszámolását követően azzal szembesült az érintett tanács, hogy az elhagyott barlanglakások rövid időn belül kezdtek ismét benépesülni. Ennek hátterében egyrészt az állt, hogy a CS-lakás programban részt venni szándékozóknak az építési költségek 10 százalékát előre kellett biztosítaniuk, amit sokszor csak oly módon tudtak előteremteni, hogy barlanglakásaikat eladták vagy bérbe adták.89 Másrészt a lakott barlanglakások számának a vártnál kisebb léptékű csökkenését az is okozhatta, hogy a domboldalba vájt la80 Tibolddaróc VB. ülés jegyzőkönyv 1964. június 8. 81 Tibolddaróc VB. ülés jegyzőkönyv 1965. január 18. 82 MNL BAZML XXIII-2a 74/1965 83 BERKOVITS György 1980. 18-21. LENGYEL Gabriella 1982. 151-152. 84 CSIZMADY Adrienne 2008. 54. BERKOVITS György 1980. 65-72. 85 SÍK Endre 1988. I 18-135. 86 BEREY Katalin 1990. 15. 87 LEMLE Géza é. n. 215. FAUDI András 1964. 17-18. 88 A korabeli diskurzusról a teljesség igénye nélkül lásd bővebben: MAJTÉNYI 2008. 456-474. FÜZES Miklós - MÁRFI Attila - ROZS András - VÖRÖS Huba 2005. FÜZES Miklós - MÁRFI Attila 2003. NAGY Pál 2010. MEZEY Barna 1986. 237-318. FEITL István 2008. 257-2272. KOZÁRY Andrea 2008. 265-274. 89 MNL BAZML XXIII-2a 74/1965
