Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
HAJNÁCZKY TAMÁS: A tibolddaróci barlanglakások felszámolása - avagy nem cigányok a CS-lakás programban
kásokban olykor több generáció lakott együtt és a CS- lakásokba a nagyszülőket hátrahagyva, csak a családmag költözött be. A barlanglakások megszüntetésének a nehézségét a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága is tárgyalta és jóváhagyta a mezőkövesdi Járási Tanács VB. titkárának azt a javaslatát, hogy a barlanglakokkal a kiköltözést követően írassanak alá egy nyilatkozatot, arról, hogy hozzájárulnak a barlanglakásuk berobbantásához, vagy lakhatatlanná tételéhez. Továbbá az MTVB a tibolddaróci tanácsnak előírta, hogy hatékonyan lépjen fel a barlanglakások ismételten történő benépesülése ellen, valamint fogalmazzon meg egy rendeletet a beköltözés tilalmáról.90 A községi tanács 1965 novemberében a megyei vezetés állásfoglalásának az érvényre juttatása érdekében azonnali hatállyal kiadta a 37/1965 sz. határozatát, mely a következőket rendelte el: „Az új lakások beköltözésével egyidejűleg a barlanglakások megüresedtek. Tekintettel arra, hogy a barlanglakások egészségtelenek, ezért a tanács az újabb barlanglakások beköltözésére beköltözési tilalmat rendel el. Utasítja a tanács végrehajtó bizottságot, hogy hangos híradón hozza a lakosság tudomására, hogy a megüresedett barlanglakások beköltözésére beköltözési tilalmat rendel el a tanács és ha felhívás ellenére mégis valaki beköltözik a barlanglakásba, a végrehajtó bizottság tegyen azonnal intézkedést a barlanglakás azonnali kiürítésére. ”91 A Megyei Tanács állásfoglalása, illetve a fentebb idézet határozat látszólag radikálisan kezelte a kérdést, de a cigánytelepek felszámolásához viszonyítva már kevésbé számított annak: „A felsőzsolcai tapasztalat alapján a kiköltöztetett épületek lebontását csak karhatalommal lehet megvalósítani, hogy az új beköltözéseket a telepeken meg lehessen szüntetni, és az ott lakók csökkenjenek. ”92 Szembeszökő különbség, hogy míg a nem cigányokkal nyilatkozatot írattak alá és rendeletekkel korlátozták őket, addig a cigánytelepi lakosságnál karhatalmat mozgósítottak. A későbbiekben a cigánytelepek felszámolása során a karhatalom alkalmazását a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány „szigorúan titkos" iratként kiadott 3254 /1967. számú határozata törvényessé tette.93 Többek között ez a kormányhatározat tette lehetővé az 1960-as évek végén számos cigánytelepi közösség kényszertelepítését, melyekre a KEMÉNY István nevével fémjelzett 1971 -es cigányvizsgálat derített fényt.9'1 A tibolddaróci tanács a megmaradt barlanglakások felszámolását 1969 decemberében rendelte el és rövid időn belül hozzálátott az előkészítő munkálatokhoz. A CS- lakások építésére 23 házhelyet biztosított a Mikszáth telepen, valamint néhányat a község területén elszórtan. Továbbá a tanács ismertette az érintettekkel a 10/1969. ÉVM rendelet95 az építésügyi eljárásról, valamint tárgyalásba kezdett a felsőbb szervekkel egy újabb CS-lakás telep építéséről. Egy 1970-ben megfogalmazott tanácsi jelentés szerint ebben az időszakban még 25 barlanglakásban laktak, továbbá a parton élő lakosokról összefoglalóan a következőket állapította meg: „A jelenleg barlangban lakók között elég sok idős, nyugdíjas, vagy járadékos személy lakik, akik már nem is akarnak onnét lejönni, vagy új lakásba költözni. Azonban vannak olyan nagyobb családos fiatalok, akiknek a családja szempontjából is fóltétlen le kell jönni, hogy egészséges gyermeket neveljenek, annál is inkább mivel a barlanglakások legnagyobb része vizes, omladozó az egészségre teljesen ártalmas. Előfordul gyakran olyan eset is, hogyha a fiatalok összeházasodnak és a szüleiknél nem akarnak lakni átmenetileg beköltöznek a szülők által üresen hagyott régi barlanglakásba. ”96 Az imént idézett sorokban foglaltak miatt a barlanglakok jelentős része nem tudott részt venni a CS-lakás programban, mivel nem rendelkeztek az építési költségek 10 százalékával, vagy a telekvásárláshoz szükséges ösz- szeggel. Ebből kifolyólag a községben elvetették egy újabb CS-lakás telep építésének az elgondolását, és a barlanglakok helyzetét döntően kedvezményes hitellel történő la-kásvásárlás útján tervezték megoldani. 1966-ban a 2/1965. (II. 18.) ÉM-PM együttes rendelet az Építésügyi Minisztérium Lakás- és Kommunálisgazdálkodási Főosztály által kiadott körrendelet kiegészítette azzal, hogy CS-lakás keretet lakásvásárlásra is lehet fordítani.97 A CS-lakás vásárlási programban való részvétel feltételei, valamint a biztosított kedvezmények ugyanazok voltak, mint a CS-lakás építési program esetén. Egy lényegi különbség volt a két lehetőség között; mégpedig az, hogy a CS-lakás vásárlás esetén kevesebb hitelt tudott felvenni az érintett.98 Az építkezéssel szemben lakásvásárlás azért vált vonzóbbá a telepi lakosok szemében a kevesebb felvehető kölcsön ellenére, mert ebből az összegből is 90 MNL BAZML XXIII-2/a 74/1965 91 Tibolddaróc Tanácsülés 1965. november 22. 92 MNL BAZML XXIII-2a 74/1965 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az 1960-as évek elején, még a CS-lakás programot megelőzően a felsőzsolcai cigánytelepet számolták fel elsőként. 93 MNL OL XIX-A-83-b 3254/1967 (429 d) HAJNÁCZKY Tamás: „Karhatalommal a cigánytelepekért” In: Kritika, XLII. évf. 7-8. sz. 30-3 I. 94 KEMÉNY István - RUPP Kálmán - CSALOG Zsolt - HAVAS Gábor 27-30. 95 Ld. még: 10/1969. (VI. 8.) ÉVM rendelet az építési engedélyezési eljárásról. In: Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1969. 1970. 385-394. 96 Tibolddaróc VB. ülés jegyzőkönyv 1970. február 9. Egy 1972-es tanácsi jelentés, mely a település közegészségügyi helyzetét taglalta, a következőket tartalmazta a barlanglakások káros hatásáról: „A községben valóban sok a TBC. betegek száma, azonban az örökség. A korábbi években nagyon sokan laktak nem megfelelő barlanglakásokban, ami a betegség fészke volt. Ezen kívül (a) magas számot előidézi az is, hogy már a legkisebb beszűrődést is nyilvántartják a teljes felgyógyulásig. ” In: Tibolddaróc VB. ülés jegyzőkönyv 1972. május 8. 97 MNL BAZML XXIII-2a 79/1966 98 KOVÁCS József 1974. 45. BEREY Katalin 1990. 10.
