Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
HAJNÁCZKY TAMÁS: A tibolddaróci barlanglakások felszámolása - avagy nem cigányok a CS-lakás programban
Előzmények „Barlanglakok a Bükkben. Herman Ottó, [...] mint már előbb a Bükk hevesi részében, most a borsodiban a barlanglakások egész rendszerét fedezte föl. A barlanglakásokat jó magyar nép lakja."3 - korabeli szenzációként tudósította a Természettudományi Közlöny 1901-ben. HERMAN Ottó foglalkozott tudományosan elsőként a Bükk déli részén elhelyezkedő barlanglakásokkal. Kutatási eredményeit ugyan nem jelentette meg, de a terepmunka során készített naplója megőrizte összegyűjtött ismereteit az utókor számára.4 Néhány évvel később jelent meg az első tudományos közlemény BATKY Zsigmond tollából a Néprajzi Értesítő hasábjain. A Barlanglakások Borsod vármegyében címmel megjelent, néprajzi és topográfiai adatokat is tartalmazó rövid leírásában mutatta be a szomolyai barlanglakásokat, melyekről fényképfelvételeket is közölt.5 Továbbá írásában némi támpontot adott a Bükk déli részén vájt barlanglakások keletkezésének az idejéről: „Állítólag 60-70 évvel ezelőtt jöttek divatba máshonnan beköltözött lakosok révén.”6 MALONYAY Dezső 1922-ben napvilágot látott A magyar nép művészete című monográfiájának V kötetében összegezte a barlanglakásokkal kapcsolatos addigi ismereteket. A könyvben szereplő néhány oldalas leírás a bükk- aljai barlanglakásokról is tartalmazott adatokat, valamint fényképfelvételeket, melyeket döntően BATKY Zsigmond tanulmányából emelhetett át.7 A barlanglakok helyzete Tibolddaróc példáján vált ismertté a szélesebb nyilvánosság előtt 1929-ben, a Magyar Jövő napilap jóvoltából. A napilapban közölt újságcikk szerzője viszonylag kedvező képet festett a tibold- daróci barlanglakásokról: „Tibolddarócon 168 barlanglakásban 1150 lélek lakik a legprimitívebb körülmények között. [...] A lakosok ragaszkodnak a barlanglakásokhoz a rendes építésű lakások után nem vágyakoznak [...] A lakók, a fejlettséget és az élettartamot tekintve, nincsenek elmaradva a község más lakású lakosaival szemben [...] szinte ragaszkodnak a barlanglakásokhoz, ahol őseik is éltek. ”8 A Zöld Kereszt folyóiratban az 1930-as évek folyamán több tanulmány foglalkozott a mezőkövesdi mintajárás szociális és közegészségügyi helyzetével, melyek közül kiemelendő MEZEY Margit 1934-ben megjelent „Barlang- lakások" címet viselő írása. A szerző a Magyar Jövő napilappal szemben rendkívül részletesen és könyörtelenül szembesítette az olvasókat a mezőkövesdi járás barlang- lakásainak a világával: „Életmódjuk primitív, s tisztán napi életszükségleteik előállítására szorítkozik. [...] A nedves levegőtlen barlang fészke a rachitisnek és gyakori a gyermekeknél a mirigy tbc., általában vérszegények és gyenge testalkatúak. "9 Továbbá a tanulmány írója a probléma súlyát érzékeltetve felhívta a figyelmet arra, hogy a mezőkövesdi járás harminc településéből mintegy tizenegy községben írtak össze több mint nyolcszáz barlanglakást az 1930-as népszámlálás során. A közölt táblázatból egyértelműen látszott, hogy Tibolddarócon jegyezték fel mesz- sze a legtöbb pincelakást. Tibolddarócon élt a mezőkövesdi járás barlanglakóinak közel egyharmada, a barlang- lakások több mint egynegyedében.10 * A tibolddaróci barlanglakások országos nyilvánosságra az 1930-as évek közepe táján tettek szert az épülő Mikszáthfalva1 kapcsán. A Révai Irodalmi Rt-nek, valamint számos politikusnak és vállalatnak köszönhetően 1936- ban a barlanglakok számára Tibolddarócon felépült huszonegy ház, melyet Mikszáthfalvának neveztek el.12 Az első ház átadása során megtartott sajtóértekezletnek a vártaknak megfelelően komoly visszhangja lett a korabeli napilapokban.13 SZABÓ Zoltán a Cifra nyomorúság című, 1938-ban megjelent szociográfiájában részletesen beszámolt a tibolddaróci barlanglakások helyzetéről, amit nagyrészt a Zöld Kereszt folyóirat jelentéseire alapozott. Továbbá könyvéből betekintést nyerhettek az olvasók Mikszáthfalva megépítésének visszásságairól.14 Meglepő módon, a komoly nyilvánosság ellenére az 1941-ben kiadott „A magyarság néprajza" című mű első kötete csupán néhány sort foglalt magába a bükkaljai barlanglakásokról, „A magyar nép művészete" elnevezésű monográfiához hasonlóan szintén BATKY Zsigmond tanulmányából merítkezve.15 3 Természettudományi Közlöny, 1901. XXXIII. kötet 377. füzet 54. p. 4 BAKÓ Ferenc 1977. 7. valamint HERMAN Ottó naplója fellelhető a Néprajzi Múzeum gyűjteményében: EA 000182/4. HERMANN Ottó két alkalommal, 1900. december 20-án és 1901. júliusban vizsgálta a bükkaljai barlanglakásokat. 5 BÁTKY Zsigmond 1906 216-217. 6 BÁTKY Zsigmond 1906. 216. 7 MALONYAY Dezső 1922. 197-202. 8 Idézi BAKÓ Ferenc 1977. 31 -32. 9 MEZEY Margit 1934. 214. 10 MEZEY Margit 1934. 21 I -222. I I Az eredeti elgondolás szerint Mikszáthfalva Somogy megye déli részén, a Dráva mentén, egyfajta telepes községként épült volna föl nagyrészt a Révai Irodalmi Rt. jóvoltából. SZABÓ Zoltán 1937. 151-158. 12 CSIKVARY Antal 1939. 123-124. 13 A teljesség igénye nélkül: Megszületett Mikszáthfalva a borsodi „Abesszínia" helyén. In: Függetlenség, 1936. szeptember 25. 3. p. Tibolddaróctól Mikszáthfalváig! In: Új Nemzedék, 1936. szeptember 25. 7. p. Felépül a borsodi barlanglakok első új lakóhelye: Mikszáthfalva. In: Pesti Hírlap, 1936. szeptember 25. 4. p. Falu épült... In: Függetlenség, 1936. szeptember 25. I. p. 14 SZABÓ Zoltán: Cifra nyomorúság. SZABÓ Zoltán 1986. 84-93. 15 BÁTKY Zsigmond - GYÖRFFY István - VISKI Károly 1941. 146-148. 104
