Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
HAJNÁCZKY TAMÁS: A tibolddaróci barlanglakások felszámolása - avagy nem cigányok a CS-lakás programban
Az MSZMP KB Politikai Bizottsága 1961. június 20- án határozatot adott ki „A cigánylakosság helyzetének a megjavításáról kapcsolatos egyes feladatokról" címmel, mely többek között célul tűzte ki a cigánytelepek felszámolását. A Politikai Bizottság határozata a magyarországi cigány lakosság lélekszámát 200 ezer főre becsülte, valamint „beilleszkedettség" szempontjából három kategóriába sorolta őket.16 17 Az adott korszakban a beilleszkedés alatt elsősorban a mai értelemben vett asszimilációt érthettek, a kultúra megőrzését lehetővé tevő integráció fel sem merült a felsőbb szervekben. A hatalom a párthatározatban burkoltan megfestette a számára megfelelő, hasznos cigány képét, mely a következőképpen nézett ki: „A beilleszkedett cigányok elérték a lakosság átlagos gazdasági és kulturális színvonalát, felhagytak a cigány életformával, jobbára szétszórtan élnek."'1 A „beilleszkedésben lévő", valamint a „be nem illeszkedett" cigányokról pedig megállapította, hogy többnyire cigánytelepeken laktak, vagy vándoroltak, vagyis a nem cigány lakosságtól elkülönülten éltek. Továbbá az iratanyag szerint foglalkoztatás és iskoláztatás tekintetében az utóbbi két csoportra az „alacsony kulturális színvonal", illetve a „társadalom terhére élősködés" volt a jellemző.18 A besorolásnál egyértelműen szembe ötlik, hogy meghatározó szempontként tekintettek a lakhatás mikéntjére, melyből egyben az asszimiláció fokait (vándorcigány - cigánytelepen elkülönülten - elszórtan a nem cigány lakosság között) is levezették. Ebből kifolyólag a kívánatos cél a cigánytelepi lakosság nem cigány lakosság közé történő szétszórása lett. A párthatározat hivatalosan is kimondta, hogy a cigányság nem tekinthető nemzetiségnek19, tehát asszimilációra ítélte őket, aminek egyik eszközét a járványok20 Az 1961 -es párthatározat és a bűnözés21 melegágyának bélyegzett cigánytelepek megszüntetésében látta. A kényszerasszimiláció szándéka mellett a másik fontos érvet az jelentette, hogy a „kapitalista sajtóügynökségek" szeme elől elrejtsék azt a tényt, hogy a szocialista Magyarországon emberek tömegei jóval a létminimum alatt nyomortelepeken élnek.22 A fentebb felsorolt tényezők mellett háttérbe szorult a tényleges probléma, mégpedig az, hogy a magyar- országi cigányság jelentős része tarthatatlan és kimondottan egészségtelen körülmények között élt, melyről a párthatározat az alábbi sorokat tartalmazta: „A cigánytelepek száma 2100. Ezek rendszerint egészségtelen, ősztől tavaszig szinte megközelíthetetlen területen (erdők, mocsarak mentén) vannak, s lakóik emberi lakásra alkalmatlan építményekben, helyenként földbe vájt kunyhókban élnek. A cigánytelepek kommunális ellátottsága rendkívül alacsony szintű, egészségügyi viszonyaik ijesztőek. A hiányos és rossz vízellátás, árnyékszékek hiánya s az elhanyagolt környezet különféle fertőző betegségeknek melegágya. ”23 A Magyar Forradalmi Munkás Paraszt Kormány elnökhelyettese, Kállai Gyula a párthatározat végrehajtására 1961. november 8-án megfogalmazta az I -72/1961. számú utasítását, mely a következőket írta elő a cigánytelepekkel kapcsolatban az érintett tanácsoknak: „Intézkedni kell arról, hogy a rendszeresen dolgozó cigányokat lakásigénylésnél az egyéb lakásigénylőkkel egyenlően bírálják el. A cigányok saját erőből történő építkezését az eddiginél fokozottabban kell elősegíteni [...] A cigánytelepek megszűnéséig fokozottabb mértékben gondoskodni kell azok kommunális ellátottságának növeléséről. Fokozni kell az egészség- ügyi ellenőrző és felvilágosító munkát."2'1 Az imént idézett forrás két meghökkentő tényről is tanúskodott; egyrészt a pártállam felső vezetésének a tájékozatlanságáról, mivel az ingyenes házhelyjuttatást egy kormányrendelet25 16 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára , a továbbiakban MNL OL, M-KS . 5/1961/233 ő. e. 17 MNL OL, M-KS . 5/1961/233 ő. e. 18 MNL OL, M-KS . 5/1961/233 ő. e. Az idézett megállapítások inkább a hatalom cigánysággal kapcsolatos attitűdjeiről szolgáltattak információkat az utókor számára, mintsem a cigányság tényleges helyzetéről. 19 Lásd bővebben MAJTÉNYI György 2008. 468-469., MAJTÉNYI Balázs - MAJTÉNYI György 2012. 59-61. MAJTÉNYI Balázs - MAJTÉNYI György 2003. 242-243. 20 BERNÁTH Gábor 2002. 21 PURCSI Barna Gyula 2004. 74-80. HORVÁTH Ferenc 1963. 74-80. 22 MNL OL, XXVIII-M-8 I d 3. tétel 23 MNL OL, M-KS . 5/1961/233 ő. e. Lengyel Gabriella szerint az idézett részlet a párthatározat számos más részével ellentétben a valóságnak megfelelő leírást adott a cigánytelepek helyzetéről: „A telepi körülmények leírása viszont igen érzékletes és valósághű, ez szóljon a megszövegező mellett." LENGYEL Gabriella 2006. 71. A KEMÉNY István nevével fémjelzett 1971 -es cigány kutatás is az idézett részlet hitelességét támasztja alá. A cigánytelepek helyzetét általánosan bemutató leírás a kutatást záró beszámolóból származik: „A telepi házakat a cigányok maguk építik, vályogból vagy vert földből. Alapot nem ásnak, a falakat nem szigetelik. A padlózat földes, az ajtók és az ablakok rosszak, mivel többnyire bontásból származnak. A szobák 9- alapterületűek. A padlózatból és a falakból jövő nedvesség átjárja és elrothasztja a ruhákat és az amúgy is nagyon szegényes és hiányos bútorzatot. A rossz ajtók és ablakok miatt erős légmozgás alakul ki, az ablakok kis mérete miatt nem lehet rendesen szellőztetni. A tető gyakran hiányos, úgy hogy beesik az eső, de ahol nem hiányos, többnyire ott is átázik. Fűtésre sparherdet használnak, amely csak addig melegít, amíg a tűz ég. Gyakori a gombásodás, a levegő nehéz, doh szagú. Igen gyakoriak a meghűléses, reumás, ízületi betegségek, a tbc és az asztma. Az egészséges ivóvíz, az árnyékszékek hiánya, a szétdobált szemét miatt sok a fertőző betegség, vérhas, hastífusz, fertőtő májgyulladás. Igen nagy a bélférges betegségek aránya, a gyermekek 90 százaléka fertőzött. A csecsemőhalálozás a nem cigány átlagnak több mint kétszerese." KEMÉNY István - RUPP Kálmán - CSALOG Zsolt - HAVAS Gábor 26. 24 HAJ NÁCZKY Tamás 2013. 245-246. 25 A35/I957. (VI. 21.) Korm. számú rendelet a házhely értékesítés szabályozásáról. In: Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1957. 292. Az ingyenes házhelyjuttatást egy 1951 -ben kiadott rendelet tette lehetővé. In: 155/1951. (VII. 14.) M. T számú rendelet az egyéni családi ház építkezéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról. (Közigazgatási rendszám: 3.270.) In: Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1951.259-260. 105
