Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
KOVÁCS ZSUZSANNA: A típusbútorok használata Zala megyében a 20. században - Egy terepmunka tapasztalatai - ARANYOS SÁNDOR: „Ha kigyúlnak a színes fények". Modernizáció és lakáskultúra a Tiszazugban
9. kép. Sparhelt egy martfűi háztartás konyhájában 8. kép. A Martfűn felépült FAGI lakóházak alaprajza és a Tisza Cipőgyár az agglomerációból kívánta kielégíteni. A különböző propaganda tevékenységek hatására igen nagyszámú agrárnépesség 3 8 érkezett a községbe. De nem erőszak hatására hagyták el lakóhelyüket, hanem saját elhatározásuk alapján. A jobb élet reményében a helységbe érkező családoknak az ipari vállalatok, és az állami gazdaságok fix jövedelmet biztosítottak, mely által anyagi helyzetük stabilizálódott. Az innovációkra fogékony mentalitás rajzolódik ki annak ellenére is, hogy az Ofaluban megkérdezett személyek a Martfűt övező tanyavilágról költöztek be, tehát kisbirtokosok voltak. A villamoshálózat kiépítése 1952-ben kezdődött. Ekkor a már említett lakótelepi részbe vezették be az áramot, majd a hálózat fokozatos bővítésével a tárgyalt településrész villamos rendszerét az 1950-es évek közepétől kezdték kialakítani. Az Ofalu, három utcával 1950-ben nyílt meg, létrehozását a Téglagyár és a Tisza Cipőgyár szorgalmazta a munkásaik letelepítése érdekében. A helyi tanács 143 házhelyet alakított ki. 3 9 Az 1950-es években felépített lakások teljes körű villamosítása tapasztalható. Az állami támogatással épülő FAGI házak mind higiéniailag - hidegburkolatú konyha, fapadlózatú szoba - mind a helyiségek beosztásából adódóan, jelentősen elkülönültek a soros elrendezésű, háromosztatú épületektől. „Tartalma: tornác, - bejárati ajtó, télen elfüggönyözhető szélfogóval, - konyha, kényelmes étkező és munkahellyel, elfüggönyözhető mosófülke, fürdés, mosdás, ruhamosás, mosogatás és moslékfőzés számára üsttel, - kamra, szoba, három fekvőhellyel, - kenyérsütésre is alkalmas búboskemencével. Az épület később még egy szobával bővíthető'" 1 0 (8. kép). Az új lakóhelyre való letelepedésüket követően a férfiak termelőtevékenysége - az állami gazdaságok vagy a termelőszövetkezeten belül folyamatos maradt, az asszonyok a cipőgyárban helyezkedtek el. A férfiak mobilitása az 1960-as években válik meghatározóvá. A családi élet és a munkavégzés időszerkezete átalakult a fix munkaidővel. Anyagi helyzetük az állandó bérezéssel, illetve a háztáji gazdaságok korszak végére történő megerősödésével stabilizálódott. A konyha a mindennapi életvezetési stratégiák szempontjából domináns maradt, 4 1 a szoba szintén a mindennapi alvási szükségletek kielégítésére szolgált a család minden tagja számára. A biográfiai elbeszélésekben sokkal élesebben jelenik meg a párhuzamos elrendezés, hiszen a lakásbelsők eszközkészletét az előző ingatlanból elhozott tárgyak határozták meg. Ezeket a helyi körülményekre adaptálták, és a korábbi lakás alapján rendezték be a lakótereket. Az utcafrontra eső szobában a feleség stafírungjának részét képező bútorok foglaltak helyet, de nem olyan releváns a garnitúra bútor, mint a másik két településnél. 4 2 A többi helyiségben található tároló bútorokra többnyire öröklés útján tettek szert, de a kisipari termékek konyhabútor - megjelenése is már tapasztalható. A lakóterekhez tartozó textilek szintén a stafírung részét képezték. A konyhából fűthető búbos kemence a legtöbb háztartásban megmaradt, majd az 1950-es évek közepétől tűnt el fokozatosan minden lakásból, és vált a sparhelt alapvető tüzelővé (9. kép). A FAGI lakások nyújtotta urbanizáltabb feltételek ellenére a mosdófülkét a kamrával egybenyitották, és egy, a konyhából nyíló tágasabb helyiséget alakítottak ki az élelmiszerek tárolására. Ugyanakkor előrelátóan kalkulálva a háztartásban élők számának gyarapodásával, a ház udvari homlokzatán a tornác síkját a ház teljes szélességében meghosszabbították és lakóhelyiségeket hoztak létre (10. kép, I I. kép). Utóbbi alapján körvonalazódni látszik egy individualizáltabb családszerkezet igénye, hiszen az azonnali bővítést, a tervezett vagy a már megszületett utódokkal magyarázták. 38. A Szolnoktól Kunszentmártonig terjedő területről. Mesterszállás, Mezőhék, Öcsöd, Csépa, Szelevény, Kunszentmárton, Tiszakürt, Rákóczifalva településekről és a környező tanyavilágról, Prajzik telep, Monthagh, Somsics érkezett Martfű lakossága. Szóbeli közlés alapján. Martfű, 2010. október. 39. Martfű településfejlesztése (1949-1986) TFMA. 558-88. 40. Tájékoztató a falusi lakóházak anyagszükségletéről. Martfűi beszélgetőpartnerem tulajdona. 41. „Nem tudom, akkor már mi vettünk izét, néprádiónak nevezték akkor, ilyen fa dobozban volt benne, és így hallgattuk. [...] Konyhában. Hát ott volt a, ott zajlott az élet. Ott zajlott az élet, ott főtt a kaja, ott ettünk..." Szóbeli közlés alapján. Martfű, 2010. október. 42. „Hát, egy ágy. két ágy, hát akkor is ágy volt, csak nem ez a fazon. Hanem ilyen magos. Ilyen nagy magos ágyvégek vótak. Meg magosabb vót ez az elülső része is, mint most. Hogy megtetszett, azt mondta, hogy anyja, vegyed nyugodtan. [...] Nem, akkor nem így volt berendezve. Hanem itt vót egy ágy, azelőtt, meg amott vót egy ágy, a közepin egy asztal, négy székkel. Igy vót berendezve. Mer abban az időben, nem hetvenkedtünk. Örültünk hogy vót." Szóbeli közlés alapján. Martfű, 2010. október. 94