Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
KOVÁCS ZSUZSANNA: A típusbútorok használata Zala megyében a 20. században - Egy terepmunka tapasztalatai - ARANYOS SÁNDOR: „Ha kigyúlnak a színes fények". Modernizáció és lakáskultúra a Tiszazugban
10. kép. Átépített FAGI ház, az udvari homlokzaton lévő tornác síkjának, hosszanti irányú meghosszabbítása és körbefalazása I I. kép. Átépített FAGI ház, az udvari homlokzaton lévő tornác síkjának, hosszanti irányú meghosszabbítása és körbefalazása biztosította szabadidős programokkal, rendezvényekkel, ingyenes oktatási lehetőségekkel magyarázom, melyek megteremtették a társadalmi kohéziót. A tradicionális gondolkodás- és szobaberendezési mód, a hagyományos eszközkészlet relevanciája, a tárgyalt évtizedben fokozatosan eltűnik. Az individualizáció korai kirajzolódása, a háztartásokat fenntartók szektorváltása, illetve a település infrastrukturális ellátottságának javulása, mind szerepet játszottak a hagyományokban rögződött stratégiák felszámolódásában. Lakásmód 4 5 1959-1972 között Csépán és Tiszaugon Gazdasági stratégiaváltások - a lakótérhasználat és eszközkészlet átformálódása A csépai székhellyel működő ÁFÉSZ gyümölcs, termény és baromfi felvásárló üzeme, valamint a MÉK gyümölcs és zöldség adás-vételre specializált kirendeltsége, a település és vonzáskörzetébe tartozó háztáji gazdasáA lakások száma Villanyvezetékkel ellátott lakások A szobák padozata Vertföldes padozatú konyhák Vertföldes padozatú lakások A lakások száma Villanyvezetékkel ellátott lakások Meleg Hideg Vertföldes Vertföldes padozatú konyhák Vertföldes padozatú lakások 1949 Tiszaug 417 89 114 2 388 300 327 1949 Csépa 1005 238 273 4 933 831 818 1960 Tiszaug 431 210 122 26 383 288 340 1960 Csépa 1066 620 330 10 959 772 827 3. táblázat. A csépai és tiszaugi lakások felszereltsége, az 1949. és 1960. évi népszámlálások alapján. 43. A paraszt-munkás mentalitás, az elsőgenerációs ipari munkásokra jellemző. Ipari munkahelyük mellett, a háztájiban végzett termelőtevékenységgel értéktöbbletre tehetnek szert. Megragadtak az ipar és a mezőgazdaság között. SZELÉNYI Iván 1992. 68-72. 44. „És azt mondta, ezt a füled alá tedd, és halgasd! Akkor szegény édesanyám halgatta este is meg mikor hogy, és aztán vett egy nagyobb rádiót olyat nagyapáméknak. ... és akkor kitette nagyapám az udvarra, mikor meccs, vagy valami volt, és akkor oda a tanyasi népek, mi úgy mondjuk, körbe ültük, oszt akkor ott hallgatták a meccset." Szóbeli közlés alapján. Martfű, 2010. október. 45. KAPITÁNY Ágnes és KAPITÁNY Gábor Beszélő házak című munkájukban, a lakásmódot, az egyének lakáshasználati módjaiként értelmezik. Az ember és a lakás közötti viszonyt értik alatta, azt hogy mi fejeződik ki a lakás arculatában, tárgyaiban és térhasználatában. KAPITÁNY Ágnes-KAPITÁNY Gábor 2000. Az korábbi életvitelük szerves részét képező eszközök kontinuitása miatt a tradicionális életvezetési stratégiák, berendezési módok folytonosságát állapítom meg a háztartásokban. De ugyanakkor a házhellyel együtt kapott földterület, és a szektorváltás miatt egy paraszt-munkás mentalitás 43 megjelenése is kirajzolódott 195 I és 1960 között. Az életkörülmények lényeges átalakulása illetve a pénzbeli juttatások állandósulása következtében, az elektromos készülékek vásárlása már az 1950-es években meghatározó a háztartásokban - itt elsősorban, a rádiókra gondolok, mivel az említett évtizedben még csak ez a készülék állt a vidéki lakosság rendelkezésére. A rádió tárolására specializált bútordarab egyik háztartásban sem található meg, a konyhában elhelyezkedő konyhaszekrény - kaszli, stelázsi - szolgált az eszköz helyéül. A közös rádiózások nem annyira mérvadóak, mint Csépán és Tiszaugon, de kiemelt jelentőséggel bírtak a világversenyek - labdarúgó világbajnokság, olimpia - illetve a hazai 1956-os események csoportos követése. 4 4 Martfűn több beszélgetőpartnerem is megemlítette a háttérrádiózás szokását. A társas rádiózások alkalomszerűségét a gyárak 95
