Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

KÖZLEMÉNYEK - PALÁDI-KOVÁCS ATTILA: Füzes Endre néprajzi kutatásai

dik rajta az Ormánság, ahonnan a borotvatokok többsége származik. Megtudjuk, hogy a tárgyak egyharmada évszámos, a dátumok az 1799 és 1893 közötti időből valók. Az évszámos tárgyak alapján állapította meg a Szerző, hogy a legkorábbi példányokat készítőik (minden bizonnyal pásztorok) vésett technikával és geometrikus mintákkal díszítették. 1852-től elkezdve jelentek meg a növényi és virágmotívumok, terjedt el a spanyolozásnak nevezett viasztechnika. Csupán 1872 után tűntek felé a karcolt, figurális ábrázolások. FÜZES Endre itt is leszögezi, hogy a spanyolozás technikája történetileg megelőzte a karcolást (karcolozást).

1

8 Egyébiránt ezt a tézisét már a pécsi múzeum szaru sótartóit bemutató közleményében is megfogalmazta. Markánsan véleményében cáfolta MANGA János nézetét, miszerint a rajzos, ún. „karcolozási" technika megelőzte a spanyolozást. FÜZES Endre a tárgyalkotó népművészet nagy tekintélyű akkori szakértőinek - DOMANOVSZKY Györgynek és MANGA Jánosnak - a vitájába kapcsolódott be. DOMANOVSZKY-val csupán abban volt vitája, hogy a két technika időben következő sorrendiségét nem lehet megmagyarázni. (Igaz, hogy FÜZES sem magyarázta meg, de legalább egy lábjegyzetében megígérte! Tudományos munkásságát feltáró, elemző kutatásaimban sajnos nem tartok még ott, hogy biztosan tudnám, megtartotta-e ezt az ígéretét vagy sem.) Azt azonban megállapíthatom, hogy a pécsi múzeum 1960-ban 56 példányt számláló szaru sótartó kollekcióját is katalógushoz méltó alapossággal vizsgálta, egyenként dokumentálta, illusztrálta és ezzel a dolgozatával is nagy szolgálatot tett a népi díszítőművészet további kutatásának." Tisztelt Hallgatóság! Előadásomban szándékosan kerültem a jubileumi köszöntők oldottabb stíluselemeit, maradtam meg a tudományos értekezés tárgyszerűségre törekvő, olykor száraz modoránál. A tudomány komoly dolog és talán sikerült érzékeltetnem, hogy ünnepeltünk a tudományt komolyan vette. Ezért tudott kutatásaiban időt álló, komolyan kezelendő eredményekig eljutni. IRODALOM BARABAS Jenő 1985 Füzes Endre: A gabona tárolása a magyar parasztgazdaságokban (ismertetés). Ethnographia XCVI. 451-462. BÁRTH János 1997 Település. In: Magyar néprajz IV Életmód (főszerk.: BALASSA Iván). 7-88. Budapest BERECZKI Ibolya 2002 Füzes Endre irodalmi munkássága. Ház és Ember 15. 25-30. Szentendre CSERI Miklós 2002 Füzes Endre és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Ház és Ember 15. 9-24. Szentendre FLÓRIÁN Mária 2002 A hetvenéves Füzes Endre köszöntése. Néprajzi Hírek XXXI. 1-4. 147-148. FÜZES Endre 1956 Adatok a mecseki megosztott településekhez. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 82-103. Pécs 1957 A kender termesztése és feldolgozása Kovácsszénáján és Husztón. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 70-89. Pécs 1958a Egy régi tanyaépület Mohács-szigeten. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 187-196. Pécs 1958b A duda (gájda) készítése Mohácson. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 179-186. Pécs 1959 Népi építkezés Mecsek-Hegyalján. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 215-247. Pécs 1960 A Janus Pannonius Múzeum szaru sótartói. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 275-322. Pécs 1961 A Janus Pannonius Múzeum borotvatartói. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 139-158. Pécs 1984 A gabona tárolása a magyar parasztgazdaságokban. Budapest 1997 A népi építészeti emlékek védelme. In: Magyar néprajz IV Életmód (főszerk.: BALASSA Iván). 309-333. Budapest 1998 A hitelesség kérdése a szabadtéri néprajzi múzeumokban. Ethnographia 109. 471-475. KÓSA László 2002 Füzes Endre hetvenéves. Ház és Ember 15. 7-8. Szentendre SZILÁGYI Miklós 1992 Köszöntjük a 60 éves Füzes Endrét. Néprajzi Hírek XXI. 1-2. 138-139. Másodközlés: SZILÁGYI Miklós: Művek és életművek múló időben. 2009. 137-139. Budapest TÁLASI István 1972 Adatok és szempontok a szálláskertes települések kutatásához. Ethnographia LXXXIII. 74-77. VARGA Gyula 1997 Magyar néprajz IV Életmód (főszerk.: BALASSA Iván). 199-204. 18. FUZES Endre 1961. 154., 156. 19. FÜZES Endre I960. 275-322. 276