Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
KÖZLEMÉNYEK - JAKAB JUDIT: Etnobotanikai gyűjtőút, Erdély - Háromszék
23. kép. Esztelnek, aranyalma (JAKAB Judit felvétele, 2009) Egres: amerikai (kisebb gyümölcsméret, mint az átlagos), zöld (nagy szemű), piros. Még ma is él a kertben egy díszalma fajta, az aranyalma, amelynek a gyümölcse ehető, ezt ecetben tették el savanyúságnak. A mezőn vetettek cukorrépát, burgonyát, búzát, zabot, árpát, rozst, de egy kevés kukorica is volt. Külön területen kendert és lent, valamint egy kisebb helyen tököt is termeltek olajnak. A zöldségesben volt burgonya (Solanum tuberosum) Május királya fajta fehér húsú, a Gül Baba rózsaszín volt, ma már ezek a fajták nincsenek. Rebarbara (Rheum rhabarbarum), amelyből főleg kompót készült, de levest, vagy töltött káposztát is savanyítottak vele, zsázsa (Lepidium sativum), kereklevelű sóska (Rumex acetosa var. hortensis), ebből mártás és leves is készült, feketegyökér (Scorzonera hispanica - levesbe), brokkoli (Brassica oleracea L. var. Cymosa), kelbimbó, (Brassica oleracea L. var. gemmifera), sárgarépa (Daucus carota ssp.sativus), petrezselyem (Petroselinum crispum), zeller (Apium graveolens convar.rapaceum), karalábé (Brassica oleracea convar. acephala var. Gongylodes), borsó (Pisum sativum), hagymafélék (Allium sp.), paradicsom (Lycopersicon esculentum), paprika (Capsicum annum), bab (Phaseolus vulgaris), gyalog, fehér aprószemű, irombás (barnás színű), zöld- és szárazbabnak való egyaránt. Termeltek cukkinit (Cucurbita pepo var. giromontia), patisszont (Cucurbita pepo convar. patissoniana) és spárgát (Asparagus sprengerifőzeléknek) is. A család tagjai nagyon szerették a kerti munkákat, mindig volt olyan kísérletező kedvű közöttük, aki behozta az újdonságokat a kertbe is. Fűszernövények közül a csombor (Satureja hortensiskáposztába), kapor (Anethum graveolens), lestyán (Levisticum officinale), tárkony (Artemisia dracunculus-levesekbe), torma (Armoracia lapatifolia), koriander (Coriandrum sativum) - páclevek készítése, savanyúságok). Gyógynövényeket is használtak, ilyen például a szúrós gyöngyajak (Leonurus cardiaca), melyből szívbetegeknek készítettek teát. Vérehulló fecskefüvet (Chelidonium május), szemölcsökre, a tormás almát 2 0 pedig meghűlésre készítették el. A patakparton volt menta (Mentha crispa), citromfű (Melissa officinalis) és a kertben pedig egy hársfa (Tilia cordata), amelynek a virágát gyűjtötték teának. A teákat burjánnak hívják, a vesebetegeknek fekete cseresznye szárából vagy málnalevélből készült ital. Itták még az orbáncfű (Hypericum perforatum) teát is, a szárított leveleket a fekete teába tették. Hasmenés ellen az áfonya (Vaccinum myrtillus) tea volt használatos. A csarab (Calluna vulgaris) főzete vízhajtó és húgyúti fertőtlenítőszer, reuma, köszvény, vese- és epekő elleni szer. Gyenge altatószer, izzasztó, érelmeszesedés ellen is ajánlják. Köszvényes fájdalmakra borogatásként használják, cukorbetegek teájának egyik alkotórésze. Régen gyermekek nyugtatószereként is elterjedt. Az akácfa (Robinia pseudo-acacia) virágát palacsintatésztában rántották ki, a bodza (Sambucus nigra) virágát üdítőitalnak és szörpnek is megcsinálták, terméséből pedig befőttet készítettek (lebogyózták és cukorral rétegezve tették el). Az erdőből gyűjtötték a szilvagombát - tövisaljagomba (Entoloma clypeatum), medvegombát (Boletus edulis.vargánya), rókagombát (Cantharellus cibarius), keserűgombát (Lactarius piperatus), csiperkét (Agaricus sp.), csirkeláb (korall)gombát (Ramaria flava), galambicát (Russula sp.), őzlábgombát (Macrolepiota procera), földi laskagombát (Hohenbuehelia geogenia), óposzogót (Lycoperdon perlatum). Ismerték a gyilkos galócát (Amanita phalloides) és a sátántinorút (Boletus satanas) is. Gyűjtöttek még áfonyát (Vaccinum myrtillus,Vaccinium vitis-idaea- pálinkának is), szamócát (Fragaria vesca), szedret (Rubus fruticosus), málnát (Rubus idaeus - pálinkának is) csipkebogyót (Rosa canina). Albis Ebben a kis faluban az Elekes családot látogattuk meg, Baksi Csillával és édesanyjával beszélgettem. A kertjükön látszik, hogy szeretik a virágokat és értenek is a kezelésükhöz. A veteményes és a gyümölcsös is nagyon szépen ápolt, gondozott kert benyomását kelti. A faluban régebben rendszeresen szerveztek összejöveteleket, ma már nincsenek a megszokott rendezvények. Áldozó csütörtökön a falu szélén lévő füves területet az erdőről hozott nyírfaágakkal kerítették el és ott tartották a bált. A régi lakók kihaltak, a fiatalok elköltöztek, az új betelepülők pedig nem tartják a régi szokásokat. 20. Tormás alma - 5 kg reszelt alma, 0,5 kg torma, 1.5 I ecet, 0,2 kg cukor, kevés só. 268
