Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

KÖZLEMÉNYEK - JAKAB JUDIT: Etnobotanikai gyűjtőút, Erdély - Háromszék

7. kép. Futasfalva, Hamar-Vargyassy-udvarház (JAKAB Judit felvétele, 2009) graveolens), hagyma (Allium cepa), fokhagyma (Allium sativum), sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius), kömény (Carum carvi), gyömbér (Zingiber officinale). Szinte minden kúria kertjében megtalálható volt a méhes, ebben a tekintetben a családok önellátásra törekedetek. A másik helyi kúria, amit meglátogattunk az Eperjessy családé volt, ennek a legszebb része, amit a múzeumi udvarház építésénél is érdemes lenne megvalósítani, az épülethez vezető 4-500 méter hoszszú, széles, egyenes földút, amit két oldalról, valamikor szépen nyírt, de ma már elhanyagolt gyertyán (Carpinus betulus) és mogyoró (Corylus avellana) sövény határol. Az egykori díszparkból ma már csak ez maradt meg, a többi területen állatokat tartanak, vagy szántóföldi gazdálkodás folyik. Futásfalva Kézdivásárhely központjától 9 km-re nyugatra a Sajgó-patak mellett fekszik. Az itt élők főleg a földműveléssel és az állattartással foglalkoznak, a gazdák mindenekelőtt burgonyát és búzát termesztenek. 1992ben az utolsó népszámláláskor 387 lakosából 384 magyar és 3 román volt. Futásfalva értékes építészeti emléke az 1828-ban épült Hamar-Vargyassy-udvarház. /Az itt élő leszármazott, Bardócz Ilona (1940) mesélt nekünk gyermekkoráról. A család római katolikus volt, a férje a Vasútnál dolgozott. Nehezen lehetett megközelíteni a falut, mert csak egy földút vezetett idáig. Ez ma is így van, átmenő forgalma nincs, csak azok jönnek ide, akik határozott céllal keresik fel a települést. Nagyobb idegenforgalom a fogadalmi nagybúcsú idején van, ennek következtében az életmód és az életkörülmények nem sokat változtak az utóbbi időben. Telefon, televízió ugyan megtalálható, de még a kenyeret maguk készítik, főzni a rakott spóron, vagy már a modernebb sparherten szoktak. Nemcsak ebben a faluban készül a mindennapi kenyér hagyományos módon, de a főútvonal melletti falvakban is így sütik, és kis asztalokon árulják az arra járóknak. A portákon mindenütt megtaláljuk a zöldséges- és virágos kerteket, de a legszebbek a gyümölcsösök. A házak körül nem nadrágszíj parcellákat, hanem tágas, nagy gyümölcsfákkal beültetett zöldterületeket találunk. A zöldségesben minden van, ami a napi főzésekhez kell. Hagyma, murok (sárgarépa), petrezselyem, torma, tök, a babfélék viszont már inkább a határba szorultak, mert abból nagyobb mennyiségre volt szükség, hiszen alapélelmi254