Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
KÖZLEMÉNYEK - JAKAB JUDIT: Etnobotanikai gyűjtőút, Erdély - Háromszék
szernek számított és számít ma is. Minden faluban többféle babot termeltek, itt volt babirkás, foltos, sárga hüvelyű. Sok levest ettek, fuszulykaleves, pityókaleves, salátaleves, lencseleves és lucskoskáposzta minden héten volt az asztalon. A virágos kertekben labdarózsa (Viburnum opulus Roseum), mirtusz (Spirea vanhouttei), hóbogyó (Symphoricarpus albus-itt Klárisbogyó), jezsámen (Philadelphus coronarius, itt c/tromrózsónak, vagy halálvirágnak is hívják, mert előszeretettel vitték a temetőbe), orgona (Syringa vulgaris), ez utóbbinak van egy Erdélyben honos faja a Jósika orgona (Syringa Josikae). 1 0 Ültettek tulipánt (Tulipa sp.), gyöngyvirágot (Convallaria majalis), Margit szegfűt (Dianthus caryophyllus), ami a 19. század utolsó két évtizedében „divatvirág" volt, egy Sziciliából hozott szegfűtőből nevelte Carl Ludwig SPRENGER." Neveltek még a számomra ismeretlen csokros pipacsot (?), amit állítólag a gyerekek meg is ettek, fürtös gyöngyikét (Muscaria racemosum), liliomot (Lilium candidum), csokros nárciszt (Narcissus sp.), floxot (Phlox panniculata), futórózsát (Rosa sp.), fehéret, rózsaszínt, sárgát (ez utóbbi csak egyszer virágzik egy évben és szimplák a virágai) és pirosat, támasztékra futtatva a házak falán. Kerek ágyásokba ültettek még bazsarózsát (Paeonia lactiflora), is, az ágyásokat pedig gyep vette körül. 8. kép. Házi sütesű kenyér (JAKAB Judit felvétele, 2009) 9. kép. Tűzhely (JAKAB Judit felvétele, 2009) 10. A Syringa Josikaeáról először Michaele FUSS már idézett művében olvashatunk. A levelei oválisak, a pártája tubus alakú, megnyúlt, a virágok lilák. Megtalálható Székelykő, Csúcsa, Nagysebes környékén. SIMONKAI Lajos a növény felfedezésének körülményeiről is tudósít. Csáky Rozália grófnő, férjezett Jósika báróné küldte e növényt Nagysebes vidékén lévő birtokairól báró jaoquin-nak, aki akkoriban ismert botanikus volt. O nevezte el Jósika báróné tiszteletére ezt az orgonafajt „Syringa Josikaea"-nak, vagyis Jósika orgonának. SIMONKAI Lajos e művében ismerteti az orgona élőhelyét is, mely szerint magas hegyvidékek folyói és patakjai mentén sziklás, nedves helyeken terem. Felsorolja élőhelyeit: Csúcsa, Nagysebes, Nagysebes és Székelykő közt, Melegszamos, a Bihar-hegységben az Aranyos mentén Albáktól Felső-Szkerisoráig, vagyis Felső-Girdáig. I I. Carl Ludwig SPRENGER német botanikus (1846-1917). 255
