Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

AZ ERDÉLY TÁJEGYSÉG A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUMBAN - A bemutatandó vidék/néprajzi csoport helye, szerepe Erdély néprajzi képében KISS KITTI-ROMÁN ÁRPÁD: Torockó az Erdély épületegyüttesben -

I. kép. "lorockó műholdas képe Településkép és építészeti jellemzők A település építészeti képe A település mai képét, elsősorban a piactér, és a piacteret körbevevő klasszicista és eklektikus kőből épült polgárias épületek határozzák meg. A piactér közepén áll a kőfallal kerített 16. századi unitárius templom, az iskola, az 1938-ban épült görögkeleti templom. A tér karakteres városképet meghatározó eleme a Nagy vajor, a kiépített forrásfoglalás, és hozzá tartozó medence. A vasbányászat fejlődésével, a 19. század első felében kezdődött meg a kőépületek megjelenése, elterjedésükhöz hozzájárult az 1870-es tűzvész, ami az Alsó és a Felső Piacsoron 40 lakóházat pusztított el gazdasági épületeikkel együtt. Az épületek ilyen egységes megmaradásának is a bányászat, de annak megszűnése a magyarázata." A településrend szerint az Ordas-kő és a bányák irányában elsősorban bányászok telkei álltak. Ebben a települési egységben maradtak fenn leginkább az egykori faépítészet jellegzetes emlékei. A Szoroson keresztül érhető el az egykori város Kis Piactere, ahol a vízzel hajtott hámorok, később malmok működtek.

5 Ebből a teresedésből nyílik az Alsó és Felső Kővár utca, ahol a mezőgazdasággal foglalkozó emberek és a fémmegmunkálással foglalkozó emberek egyaránt éltek. Építészeti képét tekintve a település legváltozatosabb területe. A BÚZÁS Miklós és VASS Erika által kialakított koncepcióban szereplő Karaki ház is ebben a településrészben, az Alsó Kővár utcában állhatott. Az eddigi, a bemutatás szempontjából fontos kutatások rövid bemutatása A tájegység tágabb értelemben vett, így Torockót és Tordát is vizsgáló kutatástörténetét KESZEG Vilmos foglalta össze és ugyancsak KESZEG Vilmos állította össze a vidékre vonatkozó bibliográfiát.

7 2001 -ben megjelent Táj és kép című tanulmányában

8 a néprajzi diskurzus, a tudományos reprezentáció elemzését végzi el, Aranyosszék, mint földrajzi táj kapcsán. írásaiban elsőként ORBÁN Balázs munkáját emeli ki, akinek a vidék felfedezése köszönhető.

9 ORBÁN Balázs a terület bemutatásakor földrajzi kritériumokat vesz alapul, az aranyosszéki anyagtól elkülönítve mutatja be Torockó történetét, vasiparát, földművelését, nevelésügyét és népéletét, viseletét és ünnepeit. JANKÓ János 1893-ban megjelent munkájában

10 csak a I 3. században benépesített településeket és ezek kirajzása révén létrejött falvakat vizsgálja, nem kutat a román lakosságú területeken, vagyis etnikai kritériumokat vesz alapul. JANKÓ János a földrajzi nevek, népesség elemei, antropológiai adatok sorra vétele után átfogó képet alakít ki a lakóház, ruházat, táplálkozás, foglalkozás, szokások, babonák és népköltészet fejezetekben. A foglalkozások ismertetésekor részletesen leírja a torockói vasbányászatot és kohászatot." Aranyosszék határait sokkal konkrétabban határozza meg, de ahogyan munkájának címe is jelzi, Tordát és Torockót külön egységként kezeli, a migrációs adatok elemzésekor azonban feltárja a három 4. FURU Árpád 2006. 15. 5. FURU Árpád 2006. 16. 6. http://www.google.hu/imgresfq

=torock%C3%B3&start 7. KESZEG Vilmos 2010 ; 1998 8. KESZEG Vilmos 2001. 9. ORBÁN Balázs 1871. 10. JANKÓ János 1893. I I. JANKÓ János 1893. 214