Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
AZ ERDÉLY TÁJEGYSÉG A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUMBAN - BÚZÁS MIKLÓS-VASS ERIKA: A Mezőség népi építészete és lakáskultúrája a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felmérő táborának tükrében - KEMECSI LAJOS: A hétfalusi telek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum erdélyi épületegyüttesében
fogat hajtásánál használt ostor jellege. A tárgyi emlékanyag gyors eltűnése is indokolja a tervezett tematikus kiállításon történő értő bemutatását a látogatók számára. 9 5 Az egykori hétköznapi tudás elemei közül a lóirányító szavak, a jellemző állatnevek, a betanítás fogásai mára gyakorlatilag eltűntek. A tematikus kiállítás - hangsúlyozva a nyelvi és etnikai környezet jellemzőit szintén alkalmas ennek a tudásanyagnak a korszerű közvetítésére. A csűrben bemutatásra kerülő műtárgyak mellett kiemelt szerepe lesz a hiteles műtárgymásolatként készülő tárgyaknak is. Ezek az interaktivitást szem előtt tartva az „életnagyságú szekér puzzle" részeként a könnyű típusba tartozó jármű szét- illetve összeszerelését bemutató fotók/leírás, esetleg film segítségével a látogatók számára is kipróbálhatóvá teszik az összeállítást. 9 6 Alternatív bemutatási lehetőség - a borica A múzeumi hasznosítás szempontjából elengedhetetlen a közvetlenül bemutatásra kerülő tematikán kívüli kulturális jegyek feltárása és ismerete. A hétfalusiak gazdag népköltészeti hagyományaira a szaktudomány már korán figyelmet fordított. 9 7 A kiállítással kapcsolatos múzeumi bemutatók, alternatív programok, múzeumpedagógiai témák szintén gazdag előismeretekre építhetnek. 9 8A hétfalusi csángók nyelvjárása, mesevilága, gyermekjátékaik és dalkincsük értékes sajátosságokat hordoz, s viszonylagos elzártsága miatt a magyar népi műveltség régies elemeit őrizték meg. Népszokásaikról, mint a Gergely-járás, a zöldfaállítás, a búzakoszorú vivés részletes leírásokat ismerünk. 9 9 A rendkívül gazdag hétfalusi szokáshagyomány legismertebb és jellegzetes eleme a borica. Ez a táncos szokás csak Hétfaluból ismeretes. „Boriczának nevezték azon körtáncot mely régi eredeténél és ritkaságánál fogva a nép mulatságának fénypontját képezte és annak különös jellemző színt kölcsönzött."' 0 0 Négyfaluban a szokás a 19. század közepén kiment a gyakorlatból és csak a Brassótól távolabb fekvő Háromfaluban maradt meg. 10 1 A téli napforduló ünnepkörébe tartozó termékenységvarázsló rítust régebben egész farsangban, 1870-es évektől már csak karácsony másnapján vagy aprószentek napján járták. A szokásban csak férfiak vehettek részt. A borica és a településeken működő legénytársaságok az életkori csoportkohézióval, a helyi társadalom jellemzőivel közvetlen viszonyrendszerben álltak. 10 2 A szalagokkal, csörgőkkel, csörgős sarkantyúkkal felszerelkezett borica táncosok felszereléséhez tartozott a fából készült „lapocka". A négy álarcos „kuka" kelléke volt a derekukra erősített kolomp és fakard, illetve egy korbács. A boricások vonulásakor az élen haladó „tebetartó" vitte a „tebét", amely egy aranyozott gyümölcsökben végződő fenyőfa volt, utánuk következtek a cigányzenészek. A menetet a borica táncosok zárták. Házról, házra járva az udvarokon mutatták be jellegzetes négy részre tagolódó kötött körtáncukat. A kukák tréfáik közben igyekeztek elemelni valamit a háziaktól, amit a gazda pénzzel vagy étellel válthatott vissza. A borica járás végeztével a résztvevők mulatságot tartottak. 10 3 A szokást a román hatóságok betiltották és újraélesztésére csak több lépcsőben végleg az 1980-as években nyílt lehetőség. 10 4 Az enteriőr értelmezését segítő korszerű QR kód az alternatív berendezésben is lényegi szerepet kaphat. Az ismert archív felvételek felhasználásával a látogatók akár az épület udvarán virtuálisan megelevenedő borica járást is megismerhetik, miként a szokáscselekményre vonatkozó olyan háttér információkat is, melyek a közösségi identitás őrzésében betöltött szerepét igazolják. Mintaértékű esettanulmányként tekinthetünk a hétfalusi borica járásra, mint a magyar szellemi örökség megőrzésének sajátos és esetenként konkrét politikai tartalmakat és tanulságokat is magába foglaló komplex jelenségére. I0 5A nonverbális médiumként értékelhető rituális kommunikáció - a borica - bonyolult és összetett jelenségcsoport. 10 6 így múzeumi bemutatása érdemi kihívást jelent a számunkra. Nyilvánvaló, hogy az interpretációs megoldások komplex alkalmazására lesz szükség. 10 7 95. A napjainkban használt fuvaros lószerszám részei az adatközlők szerint az alábbiak: ..fejfék zabolával, kantár, előhám: mellyszijú. nyakszíj. hátszijú. Nyújtó szíjuk a farhámhoz tartozik. Tartászijú. húzó. A lánc rágja a testit a lónak, de erősebb. mint a bőr." Az ismertebb lovas fogatok mellett, ki kell térnünk a szarvasmarha fogatolásának bemutatására is. A tatrangiak előszeretettel tartottak ökröket, a rövidebb, erdei fuvarok céljára. 50 éve még gyakori látvány volt 5-6 ökrösszekér lassú vonulása egymás mögött a tatrangi határban. A hétfalusi kettes járom jellemző méretei az alábbiak: a „járomfej" 137 cm hosszú, aljfa 124 cm, a járompálca 68 cm, bélfa 66 cm hosszú. A tehénre is használt egyes járom 143 cm aljfa, és 136 cm a járomfej. A bélfa hossza 52 cm. KEMECSI Lajos 2010a. 96. Hasonló projektet valósított meg a Néprajzi Múzeum a Művészetek Völgye programsorozat részeként 2010-ben Kapolcson. http://old.magyarmuzeumok, hu/latogato/index. php?IDNW= 831 97. Vö. HERRMANN Antal 1901.; KOLUMBÁN Lajos 1903.; HORGER Antal 1908.; különösen gazdag és kiválóan használható anyagot gyűjtött SERES András 1984. 98. Igy például az esztendő ünnepi szokásairól, a felnőtté válásról önálló köteteket publikált VERES Emese Gyöngyvér 2002.; 2005.; 2007. 99. Seres András 1984. 355-481. 100. ORBÁN Balázs 1871. 148. 101.KÖNCZEI Csilla 2009. 84. 102. KÖNCZEI Csilla 2009. 78-79. 103. MAGYAR Zoltán 20 1 1. 286. 104. KÖNCZEI Csilla 2009. 92-94. 105. A Múzeum Szellemi Örökség Igazgatósága az UNESCO listával kapcsolatos szakmai feladatok koordinálójaként közvetlenül kapcsolódik a hasonló magyar szellemi örökségvédelmi feladatokhoz. Ennek az áldozatos és nemzetpolitikai szempontból is kiemelten fontos identitásőrző tevékenységnek a kapcsolódási pontjait is alkalmas a hétfalusi kiállítás jelezni. 106. Részletes elemzése szétfeszítené a tanulmány kereteit, igy csupán utalunk a borica tánc egyes elemeinek nyilvánvaló erotikus, szexuális üzeneteire (például veregetés lapickával - bikacsökkel).; KÖNCZEI Csilla 2009. 98-100. 107. Ebben kiemelt szerepe lesz a borica rituális eszközeinek értelmezésének. 208
