Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

AZ ERDÉLY TÁJEGYSÉG A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUMBAN - BÚZÁS MIKLÓS-VASS ERIKA: A Mezőség népi építészete és lakáskultúrája a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felmérő táborának tükrében - KEMECSI LAJOS: A hétfalusi telek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum erdélyi épületegyüttesében

miközben éppen Kós Károly munkáiból ismeretes a történeti változás, a járműkultúra periodizációja a korábbi időszakokban, az utóbbi évtizedekben a szinte a néprajzkutatók orra előtt történt változások dokumentá­lása/elemzése elmaradt. Részben ennek pótlását is segítheti a „modernizált gumikerekű" és a fergettyűt („fúrgető") felváltó forgózsámolyos szerkezetű lovas fogatolású hétfalusi járművek adatainak ismertetése és a járműkultúrát jellemző tárgyak bemutatása a tematikus tár­lat részeként. Az útviszonyok változása egyértelműen befolyásolta a fuvarozás jellemzőit. 8 6 A távolsági fuvarok időtartama és a fogatok mérete is elsőrendűen függött az utak minőségétől. Ezzel magyarázták a kutatók 19. századi le­gendás hétfalusi 10-12 lovas fogatokat is. Az úthálózat legutóbbi modernizálása, az ún. „köves út" kiépítése 1955-ben történt, ezt követően gyorsan megjelentek a gyorsabb és könnyebb gumikerekes járművek Hétfaluban is. 8 7 A gumiabroncsos kerekek ARO terepjárók használt kerekei vagy traktorok első kerekei voltak eredetileg. A gumis kerék megjelenése önmagában nem módosította a szekér méreteit, viszont alapvetően befolyásolta a kerekes mesterséget. A csűrben tervezett tematikus kiállításban messzemenően indokolt a megváltozott járműkultúra jellemző tárgyi emlékét bemutatni. Ennek hitelességét segíti az „utolsó türkösi fuvaros" Partin András által használt gumikerekes jármű főbb adatainak a megismerése. 8 8 A közlekedéssel, járművekkel foglalkozó kiállítás nem mellőzheti a járműveket készítő iparosok - a „kerekesek", kovácsok - munkájának kutatását és részleges bemutatá­sát sem. A hétfalusi iparosok és a vevőkörzetükben élő parasztság közösen alakították ki a jellegzetes járműtípusokat. A hétfalusi adatközlők is fontosnak tar­tották megjegyezni egy-egy jármű készítőjének a nevét, mintegy a kézjegyeinek jelzéseként utalva egy-egy alkat­rész megoldására. A helyi fuvarosok ismereteit, igényeit és a kézművesek tudását is formálták a hétfalusiak nagy­városi közlekedési tapasztalatai is. A bérkocsisként dol­gozók („birzsár") - s nem csak a bukaresti, hanem a bu­dapestiek (!) is - közvetítettek technikai újításokat a hazatérésüket követően Hétfaluba. 8 9 Az utóbbi évtizedekben felgyorsult az időállóbb fém alkatrészek alkalmazása a járműveken. A gyári tengely és a gumi ke­rekek után a többi alkatrész pótlása is egyszerűbb a hagyományos kézműves technikát igénylő hagyományos anyagú alkatrészek helyett a különböző fémből készült elemekkel. Ezáltal esztergályosok, lakatosok, autószerelők egyaránt közreműködnek a járművek javításában. Szintén jellemzői a hétfalusi járműveknek az alkatré­szek nyersanyagául szolgáló fafajták. Ezek bemutatása a látogatók számára hasznos információként interaktív ele­mek alkalmazásával válik lehetővé, hasonlóan a Múzeum Felföldi mezőváros tájegységében látható tállyai csizmadiaműhely megoldásához. 9 0 A különböző járművek vontatásának kutatása, a fo­gatolás kiterjedt s önmagában is könyvtárnyi irodalmához kötődik. A nemzetközi szakirodalom is általában a járművekkel közösen tárgyalja a fogatolás kérdését, miként KOS Károly is alapvető tanulmányában részletesen ismerteti a hétfalusi jellemzőket. 9 1 A Szabad­téri Néprajzi Múzeum jelenlegi állandó kiállításaiban ugyan szerepelnek a fogatolás eszközkészletébe tartozó tárgyak az enteriőrök részeiként, de alkalmazásuk, használatuk jellemzői nem kerülnek bemutatásra és a lá­togatók ismeretei már nem kapcsolódnak a tárgyakhoz. Nem számíthatunk az évtizedekkel korábban még működő ún. AHA reakció 9 2 kiváltódására a fogatolás esz­közeivel kapcsolatosan. Az igásló állomány gyors csök­kenése adatolható Hétfaluban 9 3 éppúgy, mint más erdé­lyi, moldvai településeken, illetve Magyarországon. 9 4 A fogatolás témaköréhez tartozik a vonójószág patkolásá­nak ismeretanyaga is. A hétfalusi fuvarosok által használt téli patkók, patkósarkok is jellemzőek, éppúgy, mint a 86. IMREH István 1980. 75-76. 87. Az úthálózat változásánál is komolyabb befolyása volt a „kollektív" megalakulásának 1960-ban. Például Bálint Sára visszaemlékezése szerint az addig: „2 lóval, 2 ökörrel, 6 fejős tehénnel és borjakkal. 40 báránnyal és 3-5 disznóval, tyúkokkal, kacsákkal és pulykákkal. 13 hektár földön gazdálkodó apjának 2 sze­kerét, rostáját, vejével közös cséplőgépét, kapáló ekéjét, és vetőgépét is be kellett adnia". A kollektivizálás szekerességre való hatásához SUBA László 1994. 125. vagy NAGY Balázs 1995. 6. 88. Az egyenes deszka oldalak hossza 405 cm, magassága 67 cm. Az első kerék 69 cm átmérőjű, míg a hátsó 80 cm. Az oldalakat tartó erősen vasalt rakoncák hossza elől-hátul egyformán 74 cm. A ferhéc hossza 162 cm, míg a hámfa hossza 73 cm. A nyújtó 4 méteres. Ez a jármű 3 tonna teherbírású, elsősorban a gyári tengelyeknek és a gumikerekeknek köszönhetően. A nagyobb, akár 5 tonnát (!) is bíró forgózsámolyos jármű egyenes oldalainak hossza 494 cm, magassága 58 cm. Az oldalak két egyenes deszkából állnak. Az első kerekek 89 cm-es, míg a hátsók 95 cm átmérőjűek. A hosszú oldalakat nem csak elöl, hátul is tartják merevítő rakoncák, hanem a raktér közepén is állnak az aljdeszkához rögzített vasfülekbe állított egyenes 165-174 cm hosszú fa rudak. A jármű elsősorban homok és sóder szállítására alkalmas, a rakomány ürítése a kocsiszekrény zárásának meghatározója. A rakteret elöl lezáró első súbert alkotó deszkákból összeállított lap egyben a háttámlája az ülésnek. Egy felnyitható tetejű kocsiláda az ülés. A láda hossza 106 cm, szélessé­ge 48 cm, mélysége pedig 52 cm. KEMECSI Lajos 2010a. 89. Bálint Sára A gyári technikai megoldások helyi megismerésének eszközei voltak a közösség által beszerzett tűzoltó kocsik. Pürkerecen sikerült megta­lálni az 1892-ben Budapesten készült tűzoltó kocsit. A gyári termékként készült - s nemzetközi szinten is értékelt - magyarországi kocsigyárak (példáué Kölber) járművei közvetlenül mutatták a vidéki járműkészítők és fuvarosok számára a legmodernebb technikai megoldásokat. Ezek hatása fontos területe a járműkultúrát elemző kutatásoknak, miként a különböző kocsigyárak termékeinek elterjedését is érdemes figyelembe vennie a kutatóknak. Vö. BÍRÓ Donát 1992. 90. BATÁRI Zsuzsanna muzeológus rendezte a műhely kiállítását ötvözve az enteriőr és az interaktív elemeket tartalmazó tematikus tárlatot. KEMECSI La­jos 2008. 75. 91. KÓS Károly 1976. 85-86. 92. BERECZKI Ibolya 2010a. 6., illetve 2010b. 378. 93. Egyöntetű vélemény 2008-ban, hogy egyetlen magyar lovas fuvaros működik Hétfaluban, a türkösi Partin András, és megfelelő lova is csak neki van. A koporsó készítő, temetkezési vállalkozó Fabich Aranka őriz egy hagyományos lovas gyászkocsit, melyet egyre többen rendelnek meg a temetési szer­tartás díszének emelésére. A kocsit 1930 körül hozatták Bécsből! (A jármű megmaradásának története is tanulságos.) A szükséges karbantartás, az el­engedhetetlen javítások a helyi kovácsok és kerékgyártók feladata volt, s ezt igen jó minőségben végezték el. Fabich A. 94. Például BENEDEK H. János 1997. 217.; HALÁSZ Péter 1994. 207

Next

/
Thumbnails
Contents