Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
AZ ERDÉLY TÁJEGYSÉG A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUMBAN - BÚZÁS MIKLÓS-VASS ERIKA: A Mezőség népi építészete és lakáskultúrája a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felmérő táborának tükrében - KEMECSI LAJOS: A hétfalusi telek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum erdélyi épületegyüttesében
A hétfalusi telek építményeinek jellemzői 4 3 A múzeum munkatársai által folytatott terepbejárások, illetve kutató/felmérő táborok gazdag építészeti adatbázist eredményeztek. A helyi építészeti jellemzők alapján kiválasztásra került a tervezett telek épületállománya. Az általunk bemutatandó portán a lakó és kétszintes gazdasági épület-csűr megépítése által válik hitelesen bemutathatóvá a szekeres életforma kifutása, utolsó hulláma. A lakóépület a Hosszúfalu 40. számú lakóház. 4 4 Az épület jellegzetes megoldású oromfali datálása szerint 1881 -ben épült. Alapozása kőalap. Az első utcai szoba alápincézett. A pincelejáró az épület második helyiségéből, az ereszből nyílik. A 25 négyzetméteres pince falaiban 4 keskeny falfülke van kialakítva. Fölötte háromosztatú alaprajzon (kb. 60 négyzetméter alapterületű) keresztfejes boronafalas épület. A négyszögletesre bárdolt gerendákat ferde lécekkel sűrűn teleszegelték, hogy a tapasztást jól tartsa. 4 5 Az első nagyobb szoba födémgerendái jellegzetes vésetes díszítésűek. A gerendák között igényes megoldású kazettás deszkadíszítés található. A mestergerendán vésett díszítés megörökíti az építtetőket: „E HÁZAT ÉPÍTETTE PÁTER ISTVÁN PÁRJÁVAL MIK(LÓS) ANAVAL AZ ÚR SEGEDELMÉVEL". Az első szobának 2-2 ablaka van az utcára, illetve az udvarra is. A hátsó, kisebb szoba (15 négyzetméter) egyetlen udvarra néző ablakkal rendelkezett. Az épület tetőszerkezete állószékes, ferde dúcokkal gyámolított. Fedése a felmérés időpontjában - és a múzeumi megvalósítás időszakában is - kettős hódfarkú cserép. Az udvari oldalhomlokzaton ablakkörüli vakolatdíszítések maradtak fönn. Az épületnek a felméréskor sárga vakolt felületképzése volt, az ablakok körül fehér festett keretezés nyomai láthatók. A vakolatdíszek az utcai homlokzaton lepusztultak, csak a homlokzaton maradtak meg nyomai. A két padlásablak között keretben töredékesen az építtetők nevét külsején is megőrizte az épület: „Ékítette) Páter István. Párjával Miklós Ana(val)". Pallótokos rendszerűek a hagyományos nyílászárók. A telken felépíteni szándékozott gazdasági épület Bácsfaluban a Lajos utca I 5. szám alatt áll. 4 6 Csűrrel egybeépített kétszintes raktárépület (szintenként 85 négyzetméter alapterülettel). A csűr fehérre vakolt téglafalazatos építmény. A körítő falak téglából vakoltak. A középső osztást egy fa vázszerkezet oldja meg, melyre a tetőszerkezetet tartó állószékes szerkezet is terhel. Ez a fa keretszerkezet biztosítja az épület szilárdságát. Ezért minden irányban erősen merevített. Sajátos jellemzője az épületnek a talpgerenda és az oszlopok között következetesen alkalmazott kettős merevítő megoldás. A I 68 négyzetméter alapterületű csűr rész eredetileg 5. kép. A szobai födém jellemző részlete (Hosszúfalu, MAKKOS Veronika felvétele, 2008) hódfarkú kettős fedéssel megoldott. A tető végein pótlásként betoncserép kiegészítést kapott, de ezt a múzeumi megvalósításkor nem mutatjuk be. A datált 1888-ban épült csűr érdekessége, hogy I 5 cm vastag oromfalain két helyen jellegzetes téglaszellőzőket alakítottak ki, igazolva a fejlett kőműves technikát. A csűrre merőlegesen álló kétszintes gazdasági épület alsó szintje szintén téglából falazott. Eredetileg egy istállóból, nyitott színből és a színből nyíló harmadik, kamra funkciójú helyiségből állt. Az épület második szintje favázas rendszerű, de külső körítő falai 15 cm vastagra rakott téglára falazottak. Erre a vázszerkezetre kerül az asszimetrikusan elhelyezkedő kétszékállásos tetőszerkezet, mely kettőshódfarkú cseréppel fedett. A második szint két helyiségre osztott, és két külön ajtón át megközelíthető. Az istálló feletti részen két darab szénaledobó nyílás is található a födémben. A falazaton alkalmazott téglák nagyméretűek. Jellemző a gazdasági épület datálása (1900) mely téglaszínűre festett vakolatdíszítés. A telek kerítésére és kapujára szintén alapos helyszíni kutatások alapján sikerült rábukkanni. A Hosszúfalu 334. számú házhoz tartozó kapu hagyományos fedett kiskapuból és mellette elhelyezett fedetlen nagykapuból álló együttes. 4 7 Különös értéke, hogy hagyományos tetőszerkezete is teljesen megmaradt. Szerkezetét jellemzi, hogy vasszegek helyett rejtett ácsmunka, betétes szerkesztésű kapu illetve ajtólapot alkalmaztak készítői. Ez az egyik utolsó megmaradt példánya a helybeli kapuknak. 4 8 A tervezett kiállítás jellemzői a lakóépület berendezése A hétfalusi kiállítás szándékoltan koncepció orientáltnak tekinthető. A felépítendő épület 43. A műleírásokhoz nyújtott segítségét itt is köszönöm BUZAS Miklós főépítésznek. 44. SZNM-MNÉA-6158. 45. Vö. SABJÁN Tibor 2003. 23. 46. SZNM-MNÉA-6153. 47. SZNM-MNÉA-6162. 48. Használható analógiaként számolunk még a Hosszúfalu 2. számú ház kapujával, amely hagyományos fedett kiskapuból és mellette elhelyezett fedetlen nagykapuból álló együttes. A kiskapu fölötti eredeti fedése hiányos. Gazdagon és erősen vasalt szerkezet. Kovácsoltvas szögek alkalmazásával készítették. A ház előtt található alacsonyabb kerítésszakasz fűrészelt deszkamotívumot tartalmaz. SZNM-MNÉA-6155. 200
