Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

AZ ERDÉLY TÁJEGYSÉG A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUMBAN - BÚZÁS MIKLÓS-VASS ERIKA: A Mezőség népi építészete és lakáskultúrája a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felmérő táborának tükrében - KEMECSI LAJOS: A hétfalusi telek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum erdélyi épületegyüttesében

3. rajz. A lakóház udvari homlokzata (SZNM MNÉAA-6158/5) M&SaESYZéA: A 5-HiMSUTÁT- A TOROKffBREAIDA VEÍŰeiee. CSAPOLT A TOROKS^^^ ÖLNETC A SZELEM 4. rajz. A csűr metszete (SZNM MNÉAA-6153/13) berendezésének kiválasztott időpontját sajátos módon az elsősorban alternatív bemutatási lehetőségként felmerülő, helyben gyakorolt borica szokás hiteles időpontjához igazítjuk. A vonatkozó alapos kutatás szerint román hatósági betiltása előtt utoljára 1933-ban gyakorolhatták a hétfalusi magyarok a szokást.

4

9 Ennek az utolsó boricának a közvetlen előzménye, tehát az 1933. év karácsonyának második napja a bemutatás kiválasztott időpontja. Az enteriőr a gazdag téli ünnepkör kitüntetett időpontját mutatja be. A szoba berendezésében a borica tánc jellegzetes kellékei is megjelennek a bútorok, használati és dísztárgyak között. A szabadtéri múzeumok kiállításainak megújításának több eszköze ismeretes: így például az élővé tétel (em49. A tiltás egyébként a borica korai történetét is jellemezte az 1867 előtti időszakban. A román hatóságok tiltásairól a 20. század közepén lásd KÖNCZEI Csilla 2009. 91-92. 201