Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

AZ ERDÉLY TÁJEGYSÉG A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUMBAN - BÚZÁS MIKLÓS-VASS ERIKA: A Mezőség népi építészete és lakáskultúrája a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felmérő táborának tükrében - KEMECSI LAJOS: A hétfalusi telek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum erdélyi épületegyüttesében

4. kép. A lakóház utcai homlokzata (Hosszúfalu, MAKKOS Veronika felvétele, 2008) resztek. Az épületeken (például vakolatdíszek) elsődlegesen egészen a 20. század közepéig a szász minta és hatás maradt az irányadó. A szabadtéri múzeumi bemutatásra alkalmas épületek kutatásakor figyeltünk fel a hétfalusi épületek azon jellemző vakolatdíszeire, melyek közül a koncentrikus köröket párban formázóról az adatközlők azt vélték, hogy az egykori fuvarosok portáit jelölték, a kerekekre emlékeztetve. Egy helyszínen a fuvaros családból származó Papp Dezső istállójának egyértelműen kocsikereket formázó szellőzőit is sikerült dokumentálni.

4

0 Ujabb jól dokumentálható építészeti fázis csak a helyi és a Brassói ipar fejlődésével meginduló életforma váltással alakult ki. Az új épületeket általában a régiek lebontását követően azok helyére, hanem a korábban be nem épített településszéli területre építik, a gyarapodó üzemek szomszédságába. Az utóbbi két évtized egyre gyorsuló architekturális kultúraváltást eredményezett. A hagyományosnak tekinthető építészeti kép rendkívül gyorsan felszámolódik. Ez elsősorban a gyorsan modernizálódó várossá alakult egykori Négyfalura jellemző. Háromfalu építészetében is érzékelhetőek a változások, de ezek intenzitása kevésbé dinamikus. Különösen gyorsan alakuló építészeti elemnek tekinthető a lakótelkek kapuinak modernizálódása. A hagyományos faragott kapuk helyett az utóbbi két évtizedben egyre növekvő számban jelennek meg a szériára készülő vaskapuk.

4

1 Az épületegyüttes előkészítésekor hangsúlyos a szerepe az etnobotanikai kutatásoknak, melyek az egykori telkek rekonstrukciójában alapvetőek. A hétfalusi házaknál megjelent ugyan a zöldségeskert, de nem mint különálló egység, hanem leggyakrabban a gyümölcsös egyik részében kialakítva. Ezért mérete ritkán haladta meg az 50 négyzetmétert. Erre a vidékre csak a háztáji zöldségtermesztés volt a jellemző, de bizonyos növényeket a mezőre is elvetettek. A hétfalusi csángóknál viszont nem létezett olyan ház, amihez ne tartozott volna gyümölcsöskert. Ennek helye általában csűr mögötti kertben helyezkedett el, de ha a telek elég széles volt, akkor az udvar azon oldalára is ültettek fákat, amely a szomszéd tűzfalával volt határos. Virágoskert is minden háznál volt, de csak nagyon kis felületen. Leggyakoribb helye az udvaron a ház és az utcára néző kerítés között, vagy az udvar szélein.

4

2 40. Az adatközlő édesapja rendelte meg a kerékforma építményt, az egyébként a brassói és távolabbi építkezéseken is elismert vakolatdisz készítő helybeli kőművestől, („gipszestől") KEMECSI Lajos 2010a. 41. SERES András 1992. 99. 42. Vö. MAGDÓ János (ifj.) 2008. 199