Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
AZ ERDÉLY TÁJEGYSÉG A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUMBAN - BÚZÁS MIKLÓS-VASS ERIKA: A Mezőség népi építészete és lakáskultúrája a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felmérő táborának tükrében - KEMECSI LAJOS: A hétfalusi telek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum erdélyi épületegyüttesében
2. kép. Gazda viasznyelű ostorával (Pürkerec, KEMECSI Lajos felvétele, 2008) 3. kép. Szekér kereket formázó szellőző (Türkös, KEMECSI Lajos felvétele, 2008) nyelvsziget jellegét hangsúlyozzák a vonatkozó kutatások. 2 0 Különösen fontos az évszázadok során ért befolyásoló hatások ellenére megmaradó hétfalusi csángó identitás jellemzőinek feltárása. 2 1 A szász evangélikus szervezetbe tartozás szász egyházi szokásokat és liturgiát, illetve a 19. század közepéig német nyelvű istentiszteletet, és nem utolsó sorban a szász társadalmi intézmények - így például az olvasóegyletek - hétfalusi meghonosodását is jelentette. Brassó közelsége a gazdálkodás racionális megszervezésének a mintáit is megismerhetővé tette a hétfalusiak számára. A termékek és szolgáltatások piacaként kiemelt jelentőségű gazdasági hátteret is jelentett egyben. 2 2 A hétfalusiakat hagyományos foglalkozásaik nyitottá tették a kulturális hatások és divatok elsajátítására. Gyorsan polgárosuló kultúrájával kapcsolatban a kutatók már korán hangsúlyozták, hogy egész Erdélyben a magyarok között itt volt a legmagasabb az írni-olvasni tudók aránya 1873-ban (80-90%). 23 A pozitív és negatív hatások felmérése, illetve a közösség számára a lehetőségek szerinti optimális kihasználása példaértékűnek ítélhető. Az etnicitás gyökerei és rítusai felől közelítve a mindennapok kulturális gyakorlatához, az etnikus tudat létezésmódjához a mai európai kutatási paradigmák egyik legmarkánsabb elemét tárgyalja a muzeológiai kutatás. 2 4 Napjainkban gyakorlatilag felértékelődik, hogy a néprajz (vagy etnográfia, vagy európai etnológia) identitástudományként értékelhető. A lokális, regionális, a felekezeti, a szociális identitás mind része az egyének, családok s tágabb közösségek önmeghatározásának. 2 5 A vonatkozó kutatások alapján megállapítható, hogy a közösséget összetartó, szimbolizáló szokások ma is keletkeznek, korábbi hagyományok újraélednek, s munkál a hagyományteremtés igénye is. Ezen folyamatoknak nem csupán dokumentálójaként, hanem tevőleges formálójaként is szerepe lehet a szabadtéri néprajzi múzeumoknak. 2 6 Hétfalu településének és építészetének általános jellemzői A kéziratos térképek régóta becses forrásai a településtörténeti, népi építészeti kutatásoknak. Az I. katonai felmérés anyagát Eperjessy Kálmán szegedi főiskolai tanár 1928-as publikációjától napjainkig előszeretettel alkalmazzák a kutatók. 2 7 A hétfalusi településkép történeti változásához az első katonai felmérés vonatkozó 1769 és 1773 között készült térképeit célszerű használni. A térképen Tatrang, Pürkerec és Zajzon jellegzetes halmazos beépítési formát mutat, a szabálytalan telkeken belül általában szabadon állóan elhelyezett lakóépületek mellett kisebb különálló gazdasági épületek is megkülönböztethetők. Mindhárom település egy-egy patak völgyében húzódik, és az erdősülés határán létrejövő völgy szélesedést kihasználva terjeszkedik. A magasabb hegyek lábánál futó út mentén települt Négyfalu (Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu) eredetileg halmazos jellegű volt. Fejlődése során a forgalmas országút mentén soros, utcás beépítésűvé változott. Az első katonai felmérés térképén ábrázolt telkeken az utcára merőlegesen több lakóépület is előkert nélküli beépítéssel szerepel. Minden faluban áll egy (evangélikus) templom. A lakótelkeken túl a térkép jelentős méretű gyümölcsösöket jelöl a községek síkság felőli részein. 2 8 ORBÁN Balázs 2 9 szerint az 1848-as forradalom és szabadságharc éles határvonalat jelentett a falvak építészetében. A változást a pusztítással és az azt követő helyreállítá20. BORSOS Balázs 201 I. 482. 21. „A csángó takarékos, munkás, a munkában még a szásznál is kitartóbb." KOLUMBAN Lajos 1903. 23. 22. MAGYAR Zoltán 20 1 1. 284-285. 23. KÓSA László 1991. 361. idézi ORBÁN Balázs leírását. 24. KEMECSI Lajos 2009. 272. 25. BAUSINGER, Hermann 1983. 438. 26. PALÁDI-KOVÁCS Attila 2005.18. 27. JUHÁSZ Antal 201 I. 345. 28. BÚZÁS Miklós 2010. 268. 29. ORBÁN Balázs 1871. 139. 197
