Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
AZ ERDÉLY TÁJEGYSÉG A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUMBAN - BÚZÁS MIKLÓS-VASS ERIKA: A Mezőség népi építészete és lakáskultúrája a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felmérő táborának tükrében - KEMECSI LAJOS: A hétfalusi telek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum erdélyi épületegyüttesében
I. kép. Gumis szekér (Türkös, KEMECSI Lajos felvétele, 2008) A hétfalusiak szekeres útvonalai behálózták egész Erdélyt, és áruszállító útjaikon rendszeresen jártak át a Kárpátokon Bukarestig, Moldváig, Konstantinápolyig. 1 2 Árusításra szánt szekereket szétszedve is vittek magukkal. A közeli Brassó már a középkortól fogva Erdély, sőt szerteágazó kapcsolatai révén Erdélynél sokkal nagyobb terület legiparosultabb, legnagyobb kereskedővárosa volt. Az itt előállított termékeket egészen a levantei kereskedelemhez kapcsolódó távolságokba is részben a közeli hétfalusi szekeresek szállították. 1 3 A Hétfalusiak 1848-ban sikertelenül próbáltak csatlakozni Háromszékhez. 1 4 A hétfalusi magyarok alapfoglalkozása a 20. századig a földművelés volt. Ezzel összefüggésben a legnagyobb problémát a földhiány jelentette. Fontos kiegészítő megélhetést jelentett az erdőterületek kitermelése és ezzel összefüggésben a fakereskedés. A kiegészítő foglalkozások - iparos mesterségek, mészégetés - közül kiemelkedik jelentőségét tekintve a fuvarozás. 1 5 A szekeresek szerepe a magyar/székely - szász-román etnokulturális kapcsolatok formálásában alapvető jelentőségű. 16 A 19. század második felében - különösen a vasutak megépülése után az 1870-80-as évektől - Hétfalu magyar és román lakossága nagy arányban vándorolt ki ÓRomániába, a belső, autochton migráció súlyos kényszerének engedve. A hétfalusi csángók különösen Bukarestben alkottak erős diaszpórát, ahol a városi személyfuvarozást (bérkocsi, később taxi) az 1930-as évekig nagyrészt ők látták el, illetve cselédként vállaltak munkát. 1 7 A hétfalusiak Budapest és Bukarest építkezésein is számosan működtek. A megismert városi építészeti megoldásokat, illetve díszítő motívumokat az otthoni hétfalusi építkezéseiken is használták. 1 8 A múzeumi kiállítás éppen a hétfalusiaknak a vasútvonal megépülésével és a brassói tradicionális kézművesipar átalakulásával bekövetkezett életformaváltását választja kiemelt témájának. A kulturális kisrégió jellegzetes kultúráját a néprajzi történeti irodalom egyöntetűen megkülönböztethetőnek és jellemzőnek tekinti." Az egész Kárpát-medence egyik legjelentősebb szekeres központjaként tekint a szaktudomány a hétfalusiakra. A múzeumi telepítési koncepció elméleti megalapozásában kiemelt jelentőségűnek számított, hogy a hétfalusi kultúrát a román és az erőteljes szász hatások évszázadokon keresztül érték. Hétfalu 12. GRÁFIK Imre 1983. 1-35. 13. DANKÓ Imre 1991. 363. 14. MOHAY Tamás 201 I. 834. 15. KÖNCZEI Csilla 2009. 41. 16. DUNÄRE, Nicolae 1978. 76. 17. KÓSA László 1979. 532-533.; JAKAB András 2003. 80-81. 18. SERES András 1976. 103.; DANKÓ Boglárka 2011. 195-202. 19. Erre utal a közelmúltban megjelent legfrissebb három, a magyar népterület megoszlását összefoglaló munka is. Vö. MOHAY Tamás 201 I. 834.; BORSOS Balázs 20 11.; MAGYAR Zoltán 2011. 284-286. 196
