Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

AZ ERDÉLY TÁJEGYSÉG A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUMBAN - BÚZÁS MIKLÓS-VASS ERIKA: A Mezőség népi építészete és lakáskultúrája a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felmérő táborának tükrében - KEMECSI LAJOS: A hétfalusi telek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum erdélyi épületegyüttesében

Kemecsi Lajos A HÉTFALUSI TELEK A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM ERDÉLYI ÉPÜLETEGYÜTTESÉBEN A Szabadtéri Néprajzi Múzeum fejlesztési programjának részeként tervezett erdélyi épületegyüttessel kapcsolatos

1 az OTKA által is támogatott kutatás,

2 esetenként még formálódó, egyre pontosabban körvonalazódó koncepciójának a kezdetektől része egy hétfalusi csángó telek. Az átalakuló szekeres életmódot az 1900-as évek első harmadában bemutatni kívánó kiállítás előkészítéseként az épületek kiválasztása, illetve hiteles berendezése érdekében több alkalommal folytattak a Múzeum munkatársai terepmunkát a helyszínen.

3 Hétfalu településtörténete, néprajzi jellege A Brassótól keletre fekvő Hétfalu

4 magyar lakosságát a szomszédos székelyek nevezik sajátos nyelvjárásuk és szokásaik miatt csángóknak.

5 így hívják összefoglalóan a többi barcasági magyar falu (Barcaújfalu, Krizba, Apáca), valamint a távolabbi Halmágy és Székelyzsombor lakóit is. A háromszéki székelyek különbözőségük hangsúlyozásával csúfolták a hétfalusiakat: „Hiétfaluba miég az iég is kiék".

1' A hétfalusi csángók nagy valószínűséggel all. századi, a Barcaságban gyepűt és a hágókat (például Tömösi-hágó) őrző magyarok és besenyők leszármazottai.

7 Az eredeti népesség a kora Árpád-korban a Dél-Erdélyben lakó magyarokból (székelyekből) gyarapodott, és alaprétege a székelyek végső megtelepedését megelőzően, vagy azzal egy időben alakult ki (13. század első fele).

8 Hétfalu eredetileg királyi birtok volt. A 14-15. században kezdték bizonyos részeit adományozni, majd II. Ulászló Brassó városának elzálogosította. A mohácsi csatavesztést követő központi királyi hatalom összeomlás után nem történt meg a szekér, STekéralkolre

1. zekr I. rajz. A hétfalusi szekér szerkezete (KOVÁCS Lehel István felvétele, 2005. 97.) visszaváltás, és Brassó az ellenkezés ellenére a 16. századra már jobbágysorba süllyesztette az egykor szabadalmas jogállású, határőrző Hétfalu lakosságát.

9 A szász polgárság földesurasága társadalmi, gazdasági és egyházi elnyomást is jelentett, és a hétfalusi csángók kultúrájában jellegzetes nyomokat hagyott (például az evangélikus vallás követését). A termő területek nagy része a szászok kezére került, de az erdőket is fokozatos birtokba vette a szász elöljáróság, így a települések kezén csak minimális földterület maradt, ami igen csak szűkös megélhetést biztosított lakóinak.

1

0 A hétfalusi csángóknak kevés földjük lévén, a szomszédos szász községekben vállaltak munkát (feles bérleteket), és fakitermeléssel (Brassói-havasok és a Csukás erdőségei), valamint fuvarozással is foglalkoztak." 1. A koncepciók részleteit legutóbb megfogalmazó írások: BALASSA M. Iván 2007., illetve VASS Erika-BUZÁS MIKLÓS 2007a. és 2007b.; BALASSA M. Iván is szerepelteti az erdélyi tematikájú bemutatási lehetőséget összefoglaló tanulmányában a hétfalusi csángókat az árufuvarozásból élő. kisebb kereskedelmi vállalkozásba is belefogó „szekeres portával".; BALASSA M. Iván 2007. 102. 2. Tradíció és modernizáció Erdély néprajzi képének változásában a 19-21. században. Alapkutatás folytatása a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyütteséhez című OTKA kutatás (K 105556 sz.) Az előzményekhez lásd: VASS Erika 2006.; KEMECSI Lajos 2006. 3. VASS Erika-BUZÁS Miklós 2007b. 255-256.; VASS Erika 2009. 11-12. A 2008 szeptemberében zajlott célzott terepmunkán folytattam kutatást Hétfaluban. Vö. KEMECSI Lajos 2010a.; Az eredményes helyszíni kutatásokban kiemelkedő segítséget jelentett VERES Emese Gyöngyvér, akinek vonatkozó publikációi is fontosak a hétfalusi kutatások szempontjából. VERES Emese Gyöngyvér 2002.; 2005.; 2007.; 2008. 4. A hét egykori különálló település közül négy (Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu) egyesült és gyorsan városiasodott Sacele (Szecsele) néven. Tatrang, Zajzon és Pürkerec a hagyományőrzőbbnek tekintett „Háromfalu". 5. A csángó megnevezés identitás szempontú elemzése nem célja tanulmányomnak, de jelzem, hogy a tájegységi koncepcióban okvetlenül indokolt értelmező bemutatása. Egyes feltételezések szerint a mozgékony hétfalusi székelyek szekeres voltuk miatt kapták a „csángó" elnevezést. Vö. MAGYAR Zoltán 20

1 1. 285.; Más csángónak nevezett népcsoporttal szemben a hétfalusiak nem szégyellik, nem tagadják le, szemükben nem lekicsinylő a csángó megjelölés.; HALÁSZ Péter 1993. 25.; Az önreprezentáció és a vonatkozó sztereotípiák elemzése KÖNCZEI Csilla 2009. 45-60. 6. HALÁSZ Péter 1993. 23. KOVÁCS Lehel István 2005. 7. HALÁSZ Péter 1993. 23. 8. A hétfalusiak többre tartják magukat a közelben élő székelyeknél, akik pedig előszeretettel emlegetik, hogy „székely szarta a magyart". A hétfalusiak azonban a székelyeket is lebecsülik egy kicsit. HALÁSZ Péter 1993. 24-25. 9. Az ezzel kapcsolatos elméletekhez lásd KÖNCZEI Csilla 2009. 34-37. 10. BUZAS Miklós 2010. A hétfalusiak földművelésének korábban a kutatás tendenciózusan kevés figyelmet szentelt.; Ezt a helyzetet érdemben módosíthatják a múzeumi épületegyüttessel kapcsolatos kutatások, így például KISS Nimród László 2011. 11. A pürkereciek mészégetéssel és az égetett mész értékesítésével is foglalkoztak. HALÁSZ Péter 1993. 25. 195