Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

POZSONY FERENC: A székely kürtőskalács

is tradicionális körülmények között lehetett készíteni a kürtöskalácsot.

5

9 Ez a rangos sütemény így még a 19. század végén is a székelyföldi magyar családi és közösségi ünnepek kiemelt jelentőségű kalácsfélesége maradhatott. Mivel a székelyföldi falusi, földműves közösségekben csak ekkor kezdtek szélesebb körben használni cukrot, a kürtőskalács cukormázas formája csak a gyárakban előállított cukor szélesebb körű elterjedése után alakult ki fokozatosan. A földműves kultúrának ezt a kiemelt jelentőségű szimbólumát elsősorban a falusi családok jelentősebb eseményeire (keresztelő, esküvő, jelesebb vendégek fogadása) készítették. Érdekes, hogy a magyar nyelvterület többi részén, a gyorsabb és a koraibb polgárosodás majd a modernizáció hatására, már nem sütötték, mivel a Székelyföldön kívüli településekben helyét elsősorban a városi, polgári eredetű torták foglalták el. A székely kürtőskalács életében új helyzetet teremtett az 1968-as romániai ideológiai lazítás. A bukaresti hatalom, közvetlenül Csehszlovákia lerohanása után, ideiglenesen enyhített korábbi kisebbségellenes politikáján, tehát taktikai okokból rövid ideig megtűrte, hogy magyar népművészeti tárgyakat lehessen forgalmazni különböző turisztikai központokban. Számos mozgékony, vállalkozó kedvű székely család csakhamar kihasználta ezt a helyzetet, s már nemcsak erdélyi, hanem havasalföldi és moldvai román üdülőhelyen is sütötte, árusította a kürtöskalácsot. A 20. század második felében, az 1968-as ideológiai lazítás nyomán, viszonylag gyorsan elterjedt a Székelyföldön kívül fekvő romániai vidékeken is, elsősorban a tengerparti és a hegyvidéki turisztikai központokban. Az 1989-es romániai rendszerváltozás még érdekesebb revival jelenséget gerjesztett. Kezdetben csak a székely falvakba látogató magyarországi turistákat kínálták meg vele, majd fokozatosan az egyre népszerűbb lokális ünnepek legkitüntetettebb, szimbólumértékű süteményévé vált. "léhát a korábban csak a Székelyföldön és a romániai turisztikai központokban készített sütemény egyre szélesebb körben terjed el, mint jellegzetes székely édesség. A népszerű kürtőskalács 1990 után előbb fokozatosan nyugat felé terjedt, tehát az ország észak-nyugati peremterületén, Partiumban vált közkedvelt édességgé, majd rendre különböző magyarországi városokban és üdülőközpontokban is meghonosodott.

6

0 Ennek a folyamatnak az eredményeként, a gulyáshoz hasonlóan, a kürtőskalács napjainkban már nemcsak székely, hanem összmagyar szimbólum, a székely és a magyar identitás organikus, központi része, miközben továbbra is a Székelyföldre irányuló turizmus kiemelt eleme maradt. A kürtőskalács a 20-21. századok fordulóján egyértelműen székely, magyar szimbólummá vált. Miközben a turisztikai irodák által forgalmazott Székelyföld- és Erdély-imázs elmaradhatatlan elemévé vált, ez a korábban csak falusi közösségekben élő, elsősorban ott megőrzött gasztronómiai hagyomány, fokozatosan visszakerült az elit kultúra szerkezetébe.

6

1 18. kép. Kürtös kalács a román fővárosban (Bukarest, 2012) Ezt a süteményt napjainkban azonban már nemcsak az erdélyi Székelyföldön, Romániában és Magyarországon készítik, mivel magyar és román vállalkozók 1990 után Európa valamint a nagyvilág számtalan pontján forgalmazzák, mint a székely táplálkozáskultúra jellegzetes elemét.

6

2 Elsősorban a nemzetközi munkamigrációnak, másodsorban pedig a turizmusnak köszönhetően ma már számos országban készítik, ahol nemcsak székely vagy magyar, hanem jellegzetes európai süteménnyé, specifikus gasztronómiai jelképpé is vált. A kürtőskalács múltja ugyanakkor azt is példázza, hogy egy gasztronómiai elem az elit köréből hogyan épül be fokozatosan a populáris kultúrába, bő száz év alatt hogyan válik szerves hagyománnyá különböző falusi közösségekben, majd a folklorizmus és a turizmus keretében onnan hogyan tér vissza a felsőbb néprétegekhez.

6

3 Amikor Románia csatlakozott az Európai Unióhoz, rendre megkezdődött az itteni jellegzetes, sokszor hangsúlyozottan etnikus jelentésekkel rendelkező hagyományok jogi levédése is. Amikor Szlovákia levédte a szakolcai kürtöskalácsot, új helyzet keletkezett a korábban csak székely hagyománynak tartott kürtőskalács posztmodern életében. Érdekes rivalizáció és hiper reprezentáció bontakozott ki: székelyföldi lokális ünnepek alkalmával a hagyományos 40-50 centiméteres kalács helyett immár hatalmas, 10-20 méteres, túlméretezett székely kalácsot sütöttek. Mivel itt Kelet-Európában a különböző ajkú közösségek évszázadokon át mozaikszerűen, egymás szomszédságában éltek, számos más hagyományos kulináris elem (például, a magyar pálinka és a román cujka, a román bránzá és a szlovák brindza, valamint a magyar és a szlovák tokaji bor stb.) levédéséért heves vita és versengés alakult ki. A székely kürtőskalács is ennek a szimbolikus versengésnek a részévé vált. 59. Lásd SZŐCSNÉ GAZDA Enikő 2010. 60. Az utóbbiakban egészen a 20. század végéig készítették a sütemény száraz kukoricaszárra tekert, kisebb méretű, zsírban sütött változatát is. Lásd MAKKAY Piroska-BŐDI Erzsébet 2001. 279. 61. Lásd SEBESTYÉN Adrienné 2005. 51-68. 62. http://www.gandui.info/magazin/kurtos-kalacs-ul-preparat-de-o-romanca-intr-o-cafenea-din-new-york-vedeta-in-new-york-times-8964942; http://romania-italia.info/roit/pofta-bun259l-buon-appetitol/colac-secuiesc-kurtos/; http://erdely.ma/mozaik.php/id = 123013&cim = barcelonatol_tajvanig_eszik_a_kurtoskalacsot 63. HOFER Tamás 1989. 59-86.; KISBÁN Eszter 1989. 53-59. 163