Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

BERECZKI IBOLYA: A lakáskultúra változásai Homoródalmáson

3. kép. Sándor Mózes háza, Homoródalmás, 214. sz. (BERECZKI Ibolya felvétele, 2008) anyag mutatott rá a lakásbelsők változásainak jellemző tendenciáira, így a például a 19. századi bútorfestő kultúra jeles darabjainak szórványos fennmaradására. A változási tendenciák, a főbb típusok elemzése mellett a jelenkor rohamos átalakulásának főbb jellegzetességeit, a modernizációs folyamatok jellemző vonásait kívánom az alábbiakban bemutatni, figyelmet fordítva a táplálkozáskultúra tárgyi világával történő összevetésre is. Homoródalmásról A Kis-Homoród völgyében fekvő, egykor Udvarhelyszék második legnépesebb községe jellemzően unitárius vallású, még 1992-ben is gyakorlatilag tisztán magyar népességű volt. Területe I I 250 hektár, amely művelési ágak szerinti mintegy 3600 hektár erdőt, 3250 hektár legelőt, 2800 hektár kaszálót és csupán 800 hektár szántóterületet foglal magába. Gazdálkodásában hagyományosan kiemelkedő szerepet játszott a mészégetés. Az almásiak távoli vidékekre, a Nyárád mentére, a Küküllők vidékére, a Mezőségre szekereken vitték értékesíteni, és az itt nehezen termő gabonára cserélték. A jelentős erdővagyonnal rendelkező falut JANOSFALVI Sándor István így jellemezte: „Ezen falu régentén erdők torkában találta magát, inkább lehetett volna Makkosnak vagy Vadalmásnak, mint jóféle, szelíd Almásnak nevezni".'

7 Homoródalmás jelenkori elzártságát nagyban előidézte, egyben hagyományőrzését segítette, hogy 2008-ig igen rossz minőségű kövesút vitt a Székelyudvarhely felé vezető főút és a szomszédos Homoród menti község, Lövéte felé, és a másik közlekedési útvonala Homoródszentmárton felé sem volt túl könnyen járható. ORBÁN István 1832-es, ORBÁN Balázs fél évszázaddal későbbi leírása, majd a későbbi néprajzi közlemények egyaránt kiemelik az itteni bútorasztalosok és -festők szerepét. Sándor Mózes háza, a Zoltán család lakásbelsője A Szabadtéri Néprajzi Múzeum által 2007-ben megvásárolt 214. sz. lakóház építtetője 1846-ban Sándor Mózes volt, mint erről az első ház gerendájának felirata tudósít: „ 1846 DIE 19 AUGUSTI SÁNDOR MOSES". A háromhelyiséges, nagyház, kisház, eresz (amelyben később kamrát rekesztettek el) építészeti bemutatását, majd a bontás tapasztalatait VASS Erika és BÚZÁS Miklós elvégezték,

1

8 ezért itt erre részleteiben nem térek ki. A lakásbelső szempontjából lényeges tárgyaknak, elsősorban a beépített tékáknak, borítékoknak a nyomai mind a falkutatás, mind a bontás során rögzíthetőek voltak. Az első ház vagy nagyház utcai falán a két ablak között az építés korában beépített téka nyomai, fölöttük hosszú tálas fogas, helyi nevén kendőszeg rögzítésnyomait figyeltük meg. A bejárati ajtó mögött nagyobb falitéka helye, illetve falfülke (vakablak) volt. Az ablak mellett szintén volt egy falitéka, amelynek fedőlapja nem, de doboza és polcai a bontáskor is megvoltak. 4. kép. Házbontás, Homoródalmás, 214. sz. (BERECZKI Ibolya felvétele, 2008) A felmérési, majd a bontási tapasztalatok egyértelműsítették, hogy építéskor a ház kémény nélküli volt, téglakéménye későbbi, amelybe a nagy- és a kisház utolsó tüzelőjének füstjét bevezették. A nagy házban, az ajtó melletti saroknál kemence nyomait, a kisházban négyszögletes cserepes egykori meglétére utaló födémáttörést sikerült megfigyelni. Egy kemence nyomai az ereszben is felfedezhetőek voltak, amelynek füstje a padlástérbe távozhatott, füstrekesztője lehetett az 1864-es évszámmal datált gerenda." VASS Erika a Zoltán család tagjai körében végzett családtörténeti kutatásai eredményeként a ház lakóinak életéről az 1930-as évekre vonatkozóan részletes adatokkal rendelkezünk. Az építtető leszármazottja, a később utódok nélkül meghalt Sándor Mária (1859-1935) és a vele 1886-ban házasságot kötött egykori cselédjük, Bencző József (1864-1937) volt. 1927ben adták el a házat ifjabb Zoltán Józsefnek és feleségének, Beke Juliannának, de halálukig a lakóépület kisházában éltek. A lakóház berendezéséről VASS Erika részletes leírása tudósít, ennek felidézésétől ezúttal eltekinthetek.

2

0 Ami azonban figyelemre érdemes: a nagyház berendezése tartalmazta Sándor Mária festett bútorait, 17. http://www.homorodalmas.ro/homorodalmas.html 18. VASS Erika 2007.; BÚZÁS Miklós-VASS Erika 2010. 19. VASS Erika 2007. 560-561. 135