Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

ROMÁN ÁRPÁD: Vasúti őrház a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

JLSC , 5JS. 2. rajz. Az őrházépület eredeti alaprajza Az épületek leírása A következő részben az épületeket írom le azokkal a tapasztalatokkal, megfigyelésekkel, amik a bontás során kerültek napvilágra. Az őrház épület: Pince, alapozás Az őrház épület alápincézett, konyha félszoba és szoba alaprajzú. Az épület téglaalapozású, a pince falon a szerkezet jól megfigyelhető volt. A pince a nagyobb szoba alatt volt kialakítva, födémé poroszsüveg boltozat, melyet l-gerendák helyett vasúti sínek közé boltoztak. Az épület hosszanti oldalain egy-egy pinceablakot alakítottak ki. A pincébe egy falépcsőn lehetett lejutni, zárt lépcsőházban. A kialakítása helytakarékos, mert a pincelejáró felett alakították ki a padlásfeljárót. Falszerkezet Az épület falazata nagyméretű téglából épült. A határoló falak 46 cm vastagságúak, a lépcsőház külső fala 30 cm vastagságú. A falak külső felülete vakolatlan volt. A díszítését a téglafelületek kiemelésével oldották meg. A tégladíszek, mint a falat szegélyező pilaszterek, melyek fél tégla szélességgel eltolva, soronként váltva adtak ritmust a falszegélynek, és az ajtó- és ablakkeretelések cm-t álltak ki a falsíkból. A keretelések szegmensíves záródásúak voltak, az ívből kiemelkedő záró elemekkel, és kissé kiálló vállal. A fal rakási módja szerint a külső felületen csak a téglák bütüje jelent meg soronként kötésben. A fugák szélessége 10-12 mm között változott. A felülete kissé fényesnek, olajosnak hatott, mintha kezelték volna, ez a visszaépítést megelőzően anyagvizsgálatot igényel. A falak belsejében sok féltéglát használtak fel. A tégladíszítés leírását folytatva, meg kell említenem az ablakok alsó síkjában körbefutó egy álló tégla szélességű párkányt, valamint a négy téglasor vastagságú felső szegélyt, ami a födém felső síkjáig tartott. Az oromfal 8. kép. A különböző gerincmagasságú tetőidomok találkozása (ROMÁN Árpád felvétele, 2012) széle a héjazat felé a tető hajlásszögének megfelelően faragott téglákból állt, míg az általa határolt mező felé lépcsőzetesen volt kialakítva. Az oromfalakon kör alakú padlásablakok láthatóak. A keret mérete 3A tégla szélesség. Oralaphoz hasonlítva 3, 6, 9, 12 óránál egész téglából álló ékek díszítik. Padlók Az épület bejárata a konyhahelyiségbe nyílt (9. kép). A konyha, mint átmeneti tér, könnyen tisztítható és karbantartható szürke színű padlóburkoló lapokkal volt kirakva. A falak mentén egy sor szürke lap lerakása után egy sor fekete lappal díszítették, mintegy keretbe foglalva a padlót. A félszobában és a szobában hajópadló volt lerakva. A padlók egymáshoz csap-hornyos kötéssel kapcsolódtak, a homokba fektetett párnafákhoz szeggel voltak rögzítve. A félszobában a padlót dohányszínűre, a szobában bordóra festették. A fal körül mindkét helyiségben szegőléccel szegték a fal és a padló közötti működési hézagot. Födémek Az épület födémé egységesen minden helységben két oldalról borított deszkafödém az alsó síkját nádszövettel borított rabicolt meszelt felület, míg felső síkját vékony betonréteggel borították. A deszkákat hordó keresztgerendák végei a falba ülnek. A deszkák és a keresztgerendák fűrészelt minőségűek. Felületképzések, festések Az épületek külső falai vakolatlanok voltak. Az I. képen látható, hogy az analógiaként említett Rákos I -es számú őrház tagozatok által határolt mezői vakoltak voltak. A többi analóg épület esetén az átalakítások során kerülhetett a különböző minőségű felületképző anyag a homlokzatokra. A belső falfelületek és födémek alsó síkja egységesen javított mészhabarccsal vakoltak. A plafon élei ívesen húzottak. 17