Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

ROMÁN ÁRPÁD: Vasúti őrház a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

A festések kutatása során elmondható, hogy az összes szoba az építéskor fehérre volt egységesen meszelve. A konyhában a falon fényes felülettel (olaj vagy zománcfestékkel) 150 cm magasságig a funkciójából és a könnyebb tisztántarthatóságból adódóan védett felületet alakítottak ki. A felület színe zöld volt. A meszelt felületet az idők során többször átfestették, egységes sárgászöld, majd fehér alapon hengerelt mintával is. Tetőszerkezet A tető a födémtől független, váltógerendás rendszerű egy állószékes gerincszelemenes tetőszerkezet. Érdekes az a csomópont, ahol a két egymásra merőleges eltérő gerincmagasságú tető találkozik (10. kép). A tető anyaga fűrészelt fenyő. A tető anyagát egységesen fehérre meszelték. A meszelés célja véleményem szerint a faanyag védelme volt. Héjazat A szakmai beszélgetések alapján a héjazat anyagát cserépfedésnek tartottuk. A bontás során azonban nem találtam nyomát a lécezés osztásának, az eternit műpala fedés alá egységes teledeszkázat képzése kell, amit a tetőszerkezet elemeivel egységesnek ítélek. Kémény, füstelvezetés, tüzelőberendezések A kéménykürtő a konyhahelyiség, kisszoba és nagyszoba közötti közös fal mentén épült, a konyha sarkának letörésével. Hamuzó ajtó a konyha felőli térben található. A tüzelőberendezések kérdése külön figyelmet érdemel. A vasúti tervezők típusterveket készítettek kemencék építéséhez, ezeknek a kültéri, cseréppel fedett tüzelőberendezéseknek a neve is összekapcsolódott a vasúttal, hiszen a népi építészeti terminológiában vasúti kemencéknek nevezzük ezt a típust. Az épület fűtését a vasút által ajánlott berendezések tervei tartalmazzák. A konyhában takaréktűzhelyet (nem épített) használtak, a szobákban öntöttvas oszlopkályhák öntötték a meleget. Ajtó- és ablakszerkezetek Az ajtó és ablakszerkezetek jó minőségű, de egyszerű kivitelű megoldások. A bejárati ajtó kétrétegű, kifelé-befelé nyíló ajtószárnyakkal készült. A külső szárny tömör ajtószárnnyal készült, keretbetétes szerkezetű, a betét nagyon egyszerű szerkezetű. A befelé nyíló ajtószárny szintén keretbetétes szerkezetű, alul tömör fa betéttel, a vízszintes osztó felett üvegezett kivitelű, nyílván a konyha világítása miatt. Az ajtó felett egy üvegezett felülvilágító van. Az ajtó fölé, egy vasszerkezetű árnyékolót építettek, kívülről, melyet üvegszálas hullámlemezzel fedtek. A konyhában még egy ablak is biztosítja természetes világítást. Az ablakok egységesen kétrétegű, befelé-befelé nyíló, kapcsolt gerébtokos ablakok (II. kép). Az ablak egy vízszintes tokosztóval osztott, a szerkezet kb. kétharmadában. A szárnyak osztatlanok, középen felnyíló működésűek. A kisszobába egy, a nagyszobába két ablak 9. kép. Az őrház gerébtokos ablaka (BÚZÁS Miklós felvétele, 2012) nyílik, a leírásnak megfelelő szerkezettel. Az ablakok működését rúdzárak és diópántok biztosítják. Az oromfalakon a kerek padlásablakokba egy rétegű gerébtokos ablakszárnyak voltak beépítve. Az ablakszárnyakat két félfordító rögzítette a keretbe. A két hosszú homlokzaton található pince, illetve padlásajtó a bejárati ajtó külső szárnyával megegyező kivitelű, az ajtók felett felülvilágító látható. Az ajtók és ablakok zöld színűek a külső felületükön, míg belülről fehérre festettek. A pince világítását a lábazatba épített egy-egy ablak oldotta meg az épület hosszú homlokzatán. Az istálló Az őrház épülettel párhuzamosan az udvarban állt az istállóépület (12. kép), mely az egyik végében magába foglalt két disznóólat betonból öntött kifutóval, mely felett a belmagasság felében egy osztott födémmel tyúkólat is kialakítottak. A disznóólakat követi az istálló helyiség, melynek az ólak felőli oldalán állt egy betonból készült etetővályú a helyiség teljes szélességében. Az épület mellett az őrházzal ellentétes oldalon az épületet egy kerti wc-vel toldották meg, mely alá téglából emésztőt is készítettek. 18