Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

ROMÁN ÁRPÁD: Vasúti őrház a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

•UNOAMENTPUK VíVf T. !'i : : T/5% si i I . j 1 j; '.J

1 ' ft. I T j LUsi'i \ ' hH.czziJH C.RUMOSÍSS ZU E3E1IER ERDE '»I sr T'. M« --^TT ! Jissssr:::! l >•<•> :• iA I —ÉBBs—

3 i I. rajz. A Tiszavidéki vasútvonal őrházának típusterve érdeklődők rendelkezésére. Avasútvonal képzeletben, és a megállók és állomások fotóit végignézve „beutazható". Szerencsére a vasúti üzem még létező épületeinek egy része is dokumentálva van a képeken. Igy fűtőházak, víztornyok, raktárak fotóit is tárolja a honlap. Ez szerencsés az állomásokat kutatók számára, azonban a lakóőrházunk utáni kutatásban csak áttételes, de hasznos információkat szolgáltatott. Az állomás épületei közül a víztorony épületén, a kezdőoldali kétszintes lakóőrházon a mai napig az őrházhoz hasonló tégla architektúra figyelhető meg. A Kisújszállás 59/A lakóőrház az állomástól mintegy négy kilométerre fekszik, egy vasúti átkelőben. A kutatásomat KUBINSZKY Mihály Régi magyar vasútállomások című könyvével kezdtem, és az internetet használtam. Itt találtam utalást LOVAS Gyula A bakterház című könyvére,

4 ami remekül használható forrás, sokszínű személyes történeteket megidézve, néprajzi gyűjtések pontosságával, korabeli, és napjainkban készült fényképfelvételekkel. A kutatást a MÁV Központi Irattárában folytattam annak reményében, hogy típustervet találhatok épületünkhöz kapcsolódóan. Első lépésben MÁV telekkönyveket kaptam a levéltár vezetőjétől. Azért volt tanulságos, mert az 1887-es telekkönyvben

5 a vonal és a vonal melletti telkek tulajdonosai vannak bejegyezve, feltüntetve azokat az építményeket, amelyek a vasút tulajdonát képezik. Kisújszállás mellett megtaláltam az 59-es őrházat. A telekkönyvi térkép azért érdekes, mert az épületet egy egyszerű téglalap alaprajzzal a kereszteződés átellenes oldalán jelöli. A rajzon szerepel az a terület, amin az épületegyüttes elférhet. Az utat, mely a vasútvonalat keresztezi, „riedelweg" - név jelöli. Itt kaphat szerepet az 59/A megkülönböztető jelzés, ami az őrházunkat illeti, azaz hogy a vasútvonal és az állomásépület átadását követően, feltehetően 1887 után épülhetett. A levéltárban a Tiszavidéki vasútvonal őrházak típusterveit

6 (2. kép) tekintettem át, amelynek ajánlásaival azonban az épületünk nem azonosítható. A vonal elkészültével azonos időben adták át a Budapest-Zimony vasútvonalat is, a levéltár vezetőjének javaslatára ennek tervanyagát is átvizsgáltam, mert előfordult a társaságok között is a típustervek vándorlása, azonban nem kutatásomhoz használható épülettervet nem találtam. Analógiák A típusterv származása tehát további kutatást igényel, azonban a kutatás irányát Lovas Gyula könyve jelölte ki. 4. LOVAS Gyula 2003. 5. KT 101 16. 6. MA 10182. 14