Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 24. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

SZABLYÁR PÉTER: Malmok, hámorok, kendertörők - „víz-hajtotta" iparok

'xtJU uiitdaJ, HM 113. kép. A Jósva forrás és a Felső-malom az 1868-as kataszteri térképen Az elhagyott malmot 1933-ban Baradla-menedékház néven turistaszállássá alakították, ahol 1936-ban - a jósvafői barlangszakasz saját turbinával fejlesztett árammal kivilágított szakaszának ünnepélyes megnyitására Jósvafőre érkező Horthy kormányzó villás reggelijét elfogyasztotta.

9 A Klein család a Törőfej-völgy alsó végében megépítette az ún. villanytelepet, amelynek turbinájához egy nyitott árokban vezették tovább a vizet a Felső-malom tói.

1

0 Az ide telepített áramfejlesztő kezdetben a család birtokában lévő lakó- és gazdasági épületek világítását szolgálta, majd 191 7-től a község lakóházait is ellátta. A falusi lakosok lámpánként és havonta 3-4 tojással vagy napszámmal fizettek. A Tengerszem-tó megépítésével egyidejűleg új turbinát telepítettek a Jósva felduzzasztott vizére, az ezzel termelt energiával világították ki a barlangot és a később itt megépült Mátyás király Sportszállót (ma Tengerszem Szálló). I 14. kép. SÁNDY Gyula metszete a Felső-malomról 9. SZABLYÁR Péter 1996. 1-9. 10. ZÁDOR Lajos 1983.450. 9. kép. A Jósva vizével hajtott hajdani malom. (Lendvay Kákoly felvétele I 15. kép. A Felső-malom LENDVAY fotóján 76