Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 24. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

SZABLYÁR PÉTER: Malmok, hámorok, kendertörők - „víz-hajtotta" iparok

Szablyár Péter MALMOK, HÁMOROK, KENDERTÖRŐKVÍZ-HAJTOTTA IPAROK 1. MÁLYUSZ Elemér 1951. 2. MARJALAKI KISS Lajos 1958. 62-64. 3. VASTAGH Gábor-NOVÁKI Gyula 1964. Helyszínrajz M= 1:1000 4. VASTAGH Gábor 1986. I 151 18. 5. BÉL Mátyás 1730. (2002)93. 6. Mária-Terézia kori úrbérrendezés - A kilenc kérdőpontra adott válaszok (1771) Torna megye; In: RÉMIAS Tibor: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében, Herman Ottó Múzeum, Miskolc-Bódvaszilas, 145-147. 7. SZABLYÁR Péter 1999. 8

1 I -814. 8. SZABLYÁR Péter 1996. 253-260. I 12. kép. A hajdani vízikerekekre ma már csak Bartkó Jenő kovácsmester „makettje" emlékeztet Jósvafőn ma már csak Bartkó Jenő kovács- és ezermester a 20. század ötvenes éveiben a falu gyerekeinek készített, folyton pörgő kis vízikereke emlékeztet a vízi energia több évszázados hasznosítására. A 14. század végéről (1399) fennmaradt latin nyelvű ítéletlevél már működő és használaton kívüli vízimalmokat említ Jósvafőn.' Ebben a leírásban jelenik meg először a „hámor" szó, amely vízzel hajtott kovácsoló eszközt jelent: denique in possessione llswafw viginti sessiones populosas et duas desertas, terras arabiles ad sex, rubeta ad tria aratra, ecclesiam lapideam sine turri, molendinum duarum rotarum, quod de sursum pellitur, quorum rotarum una est prefati Stephani et filiorum eiusdem et unum molendinum desertum ac unum molendinum vulgo hámo

r dictum:.

..." végül llswafw birtokon, húsz népes jobbágytelket és két elhagyottat, hat ekére menő szántóföldet, három ekére menő csipkebokrost, egy torony nélküli kőegyházat, egy kétkerekű malmot, amely felülről hajtatik, eme kerekek közül az egyik az említett Istváné és az ő fiaié; egy elhagyott malmot és egy közönségesen hamo

r-nak nevezett malmot...." A jósvafői völgyvég kiválóan alkalmas volt megfelelő lépcsőzéssel a vízikerekek beépítésére, a bővizű - és a leghidegebb téli napokon sem befagyó - patakok pedig megbízható, állandó energiaforrást jelentettek.

2 A középkori és az azt követő századok vízierőre alapozott iparáról eddig kevés adat került elő, tárgyi emlék pedig nem maradt fenn.

3

1 18. század végi, Torna vármegye leírása című, kéziratban fennmaradt művében BEL Mátyás - így ír a jósvafői malmokról:

5 „A Jósva folyócska. ...a falu közepén folyik keresztül. S mivel meleg a vize, amely a befagyástól megóvja, ezért három malom is épült rajta." Az 1771 -es úrbérrendezés kérdőíves Torna-megyei adatgyűjtése is felfigyel az itteni malmok szerepére:

6 „Meleg vizén vagyon három rendbeli Malom bent az Helységben, mely ezen, sőtt sok számos helységeknek szolgálattyára alkalmatos. " A 19. századból újra felbukkannak a jósvafői malmok emlékei. A Felső-malom épületeinek és üzemvíz-csatornáinak pontos elhelyezkedését mutatja VASS Imre 1829ben készült Fekte területe az AGTELEKI BARLANGNAK egész ki terjedésében című térképe. Az 1868-as állapotokat rögzítő kataszteri térkép pontosan ábrázolja a Jósva forrás környezetébe (Törőfej-völgy) telepített malmot, és a malomárkokat. A mai Tengerszem-tó gátjának helyén a Klein család 1840-ben építette meg a megszerzett vízhasználati jog alapján az ún. Felső-malmot.

7 Erről SANDY Gyula festő metszete ad hiteles képet, amelyet a Vasárnapi Újság 1863-as száma közöl, „A jósvafői malom, s az aggteleki barlang vizei" című írás illusztrációjaként. LENDVAY Károly 20. század eleji fotóján a malomépület még a víz hozzávezető árokkal és az épület előtt álló omladozó melléképülettel látható. A völgyet ekkor Törőfej-völgy-nek nevezték, ami a korábban ott folyó kendertörésre-áztatásra utal.

8 75