Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

GAZDA ENIKŐ: Az udvarház árnyékában. A futásfalvi Hamar család

jelenéskor minden iparkodás sükertelen maradott, miutánn a törvénybenn ki szabott határ idő a megjelenésre ki mondatott, a Jegyző Könyv ezzel bé záratott. Ezenn Jegyző Könyvnek tovább folytatása 3-or. Az harmadszori ki tűzött határ időn házassági viszonybann élő tisztelt személyek ugyan a Lelkészi Lakbann meg jelenvén, harmadszoris a kőltsőnős ki egyeszkedés elprobáltatott, de valamint máskor, úgy mostis sikertelenül maradott, a panaszló nő akaratossága miánn. 4-er. Panaszló nő Ns. Cseh Sofia aszszony felszolittatott akaratának és kívánságának elő terjesztésére, melly felszólittás következtébe ezekbe öszpontosította akaratát. Én Férjem házához, honnan már több évek előtt eltávoztam, semmi esetre viszsza nem megyek, hanem külön lakhatási jogot követelek. 5-ör. Mire nézve tisztelet telyesen fel szolittatott eltávozása okának nyilvánittására. Az én Férjemnek házától hogy eltávoztam, oka arányomba gyakorlott kegyetlensége. 6-or. Tisztelt aszszonyság ujbol fel szolittatott, jelölné ki, hogy a felhozott kegyetlenség név szerént miben állana. Elég kegyetlenség az, mikor engem ver és semmi cselekedetemmel nintsen meg elégedve. 7-er. Ezenn felyül kérdésül tűzetett ki hogy több és más okot az álitott kegyetlenség bé bizonyittására akar és tude felhozni? Mely kérdésre indulatba jővén ily formán válaszola. Látom s ugy veszem észre, hogy az egész dolog a Tisztelendő Ur és Férjem között el van igazítva, azért én egyebet nem is mondok, s többet itt sem ülök, s ezzel eltávozott. Sepsiszentgyörgyi Állami Levéltár F. 65 / 5 - Hamar család levéltára V csomag, 1182. levéltári egység, l-lverso. 19. Hamar Lajosné Cseh Sófia váló vallomása férje ellen, 1860 Nagyérdemű papi Szent Szék! Férjem Futásfalvi Hamar Lajosnak a nagyméltóságú Püspöki Consistorium előtt foganatosított panaszomra adott nyilatkozatára, következendőkben teszem meg feleletemet: Ugy tetszik nevezett férjem minden hamis fogásokot fel akar használni, hogy az igazság és ártatlanság kőppenyét külsőleg magán láttassa, - de ez mind hiába való, az igazságnak eléb vagy utób győzni kell, s hamis mint a mesebeli varjú, ki a páva tollával kiván öltözni hogy a páva szerepét játszhassa - ugy jár, mert szaváról s tetteiről meg fogják hamisságát űsmerni, s jó baráti is, kik szinlelkedései miatt tisztelték, pártfogolták - gyűlölettel fognak tőle távozni. Emlitém férjem hamis alaptalan nyilatkozatait azzal kezdi meg, hogy én több rendben ki tőrő voltam, s hogy ezek által házát károsítottam stb. stb. Ezek a fogások csakugyan védő okoknak jók, de csak az ő s vele egy húron pendülő barátjai s nekem tán halálos ellenségeim adnának azoknak, jól lehet lelkek űsmeretek ellen - hitelt, hogy rajtam boszut álhassanak, de igazságos itilő bíró mint alaptalan s bizonyitatlan légből merített fogásokra nem is figyel. Hát annak is én vagyok már az oka, hogy férjem N. Káinoki Sándornő asszonnyal jogtalanul perlekedvén, megnyeretett kártérítésben egy nagy öszveget kelletvén fizetni, mi miatt két darab együtt szerzett jószágot el kelle hogy adjon. Hogy én tulajdon javaimból két darabot eladtam az igaz, de ezt tenni kéntelen voltam, mert minden ok nélkül elhajtott a háztól férjem, s ki tiltván onnan, azt adván okul, hogy nincs anynyi elmebéli tehetségem, hogy a gazdasszonyi kötelességeket véghez vihetném, 1813-tól 1850-ig vólt eszem, s ekkor egyszerre ügyefogyott s alkalmatlan lettem. Elüldözvén tehát férjem házától, - de semmit sem adván élelem vagy ruházatra, születésem a koldulást nem engedte meg, testvéreim, atyámfiai s barátaimon élődni szégyelvén, hogy tehát az elkerülhetetlen szükségeseket s a vele Brassóban is fennálló pereim fedezhessem az érintett két fekvőkőt eladtam - azért pedig pusztító nem vagyok - Hogy férjem értem adósságot fizetett vólna merőben alaptalan és gaz fogás, de ha mindjárt ezt tette vólna is, akkor sem az ő pénzéből fizetett, hanem az én tulajdonomból - mert ládám födelét fel szaggatván, pénzem abból ki vette, nemhogy tehát érettem adósságokot fizetett vólna, még az én tulajdon vagyonomtól is megfosztott. Alaptalan hamis fogás az, hogy én családát férjemnek legkisebb részben is bántalmaztam vólna, ilyesmi nevelésemmel nem is fér őszve. Hogy minő bánásmódban részesültem nevezett férjemtől, az, ha tanúim nem volnának is, eléggé kiviláglik abból, hogy pár év híjjával 40 évi páros élet folytatása után, midőn a hosszas fáradalmak és szenvedések után nyugalomra lett volna szükségem - csúfosan az életből ki űzettem, s kéntelen valék nyugalom helyett, már majd 10 évtől fogva a jótékony keresztények pártfogását igénybe venni -, de vannak tanúim, kik hogy miként bánt velem férjem bizonyítom Futásfalvi Kolcsár Antallal - azon körülményt pedig hogy seprűvel vert ki az életből bizonyítom futásfalvi Veress Lajos, Birtalan Ferencz, Csiki Éva és Szentkatolnai Nyaguly Zsuzsával. Egy alkalommal tőrtént, hogy futásfalvi László Jósefnő és Baróthi Jánosnétól férjem majorságot alkudván meg, de ő az árrát ki nem fizetvén s miután az én pénzem is a ládámból erővel elvette, tehát pénzem nem vólt miből fizessek a majorságokért, férjem tehát egy bottal ellenem rohants ha cselédeim, valamint a nevezett nők férjem fel nem tartóztatják, a legembertelenebb bánásnak valék kitéve. Hogy tehát korlátolatlan dűhősség és vadságát, mi fenyegetései után még irtózatosabbá vált - velem későbbre is ne éreztesse - félelemből ott hagytam az életet, de mielőtt végképp odahagyhattam vólna még a falut is, férjem elég szégyentelenül azt kezdette mindenfelé terjeszteni, hogy én meg tébolyodtam s ezen elmebéli betegség okozta a háztóli eltávozásomat. Hamis alávaló férjemnek azon állítása hogy én 1855-ben midőn fekvő javaim elpusztítottam önként haza mentem vólna, mert testvéreim látván, hogy gyermekeim elhanyagolva vágynák, majd erővel haza vittek, de sorsom most is mint az előtt ugy folyt, gyermekeim az atya tanácsa után ellenem állván s ezokból a cselédség is az engedelmességet megtagadta, csúfolódás és engedetlenség vala mind künn mind pedig benn részemre s férjem azt kéréseim daczára sem akadáljoztatta meg, hanem kár őrömmel nézte s halgatta mindezeket. Hogy Szt Péter és Pál napján reggel fuszuljkát karóztattam azt nem tagadom, - mi a miatt tőrtént, hogy az azelőtti napon 71