Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

GAZDA ENIKŐ: Az udvarház árnyékában. A futásfalvi Hamar család

egy darab részt felkaróztattam, de az idő rá telése miatt egy ke­vés rész karózatlan maradt, s hogy kár ne történjék, az irt nap jó reggelén pár cselédet magamhoz véve, ezen kevés részt is felkaróztattam, de ezen munka olykor vitetett véghez, hogy még 7 óra sem volt reggel, tehát semmi valós botrány nem tőrtént. Az érintett munka végeztével mindnyájan haza men­tünk, de nem hivatva senki által, - bé érkezvén az életre férjem szidni mocskolni kezdett s nemessi indulatától annyira engedte magát vezettetni, hogy engem minden ok nélkül testemben őszve rontott, mit bizonyít a Brassói cs. Kir. Környéki törvény­széknél férjemmel fennálló per mellé zárt Orvosi Látlelet elégé tanusit, de hogy én férjemet tolvajnak kiabáltam volna az merő­ben alaptalan hazugság, hisz hogyha konyha és házban oly tele torokkal kiabáltam rá, azt valakinek hallani kellett, ugy azt is lát­ni, hogy én seprűt ragadtam ellenébe, de jobban féltem fékte­len dühe és haragjától, hogy se még csak legkissebbe is ellenibe álltam volna, s ha még is ilyesmit rám akar háritani azt csak fo­gadott tanuk által teheti. Szidalom és verés közt ki hajtatám az életből, nem lévén más hely mint Bakcsi István háza, hol meg vonhassam magam, hová leányom tulajdon portékáimból küldött I derekalyt, 3 pár­nát, I paplant és 3 rend változót, tehát nem alattomos uton mint ezt férjem elég hamissan felhozza, valamint épp oly hamis­san állittani meri aztis, hogy én házától élelmezést nyertem, vagy bárki által is vissza hivattam volna, hisz ha ő engem több rendbe a házától elvert, hogy lehet azt józan gondolattal hinni, hogy engem vissza hivatott. Azon állitás pedig mintha én idegen jószágról de bárhonnan rá kiábáltam vólna alaptalan fogás. Hogy Baktsi István ur házából Szentkatolnára s onnan Kézdi vásár­helyre s újból Szentkatolnára költöztem az az oka, hogy Futás­falván félvén férjem vad indulatiától, addig mig Vásárhelyt illen­dő lakot találok bészáltam öcsémhez Kézdy Vásárhelyt pedig a nem is álmodott kézi munkám által kívántam a mindennapit megkeresni, mit hála az Ég urának meg is kaptam - de a jelenni zajos világ ki tudja hány s milyen következéseitől tartván, ki mentem Szentkatolnára, hol nem akarván sem testvér atyafi vagy jóbarátnak az ottlétem által terhére lenni, azért fogadtam külön magamnak házat. Hogy férjem azon állítása, hogy sok portékát hordtam el a háztól megczáfoltassék, szolgáljon Szen­tkatolnai Bartha András tanúskodása arra. Azon 12 kőből férejű földet, melyet férjem nékem élelme­zésül át adottnak állit nem ő adta, mert azok az én tulajdonaim, én is vettettem bé, tehát mint tulajdonomról telyes joggal vitet­tem a terméketlenség miatt csakis 15 kalongyát nyert gabonát, s miután azt is nappal nem pedig éjjel tettem, tehát a tolvajság bélyegzésére méltó nem vagyok, de csak ilyes nemességgel van férjem fel ruházva, hasonlóan tulajdonom a futásfalvi határon lé­vő azon föld is melyről búzát vitettem el. Hogy Szentkatolnán Mikita Dénes betsületes birtokos pol­gár házát fogadtam lakásul magamnak, azzal semmi olyast nem tettem, mi nékem családom vagy férjem uram s hozzá tartozó­inak kárára lehetne - mert mint elébb is emlitém, testvéreim vagy bárkinek is terhére nem akarván lenni - s miután az érin­tett lakás a templomhoz mint legfőbb vigasztaló helyhez közéi van, testvérem ajánlá a már érintett Mikéta ház kifogadását. Alacson és gaz férjemnek azon állítása hogy én Szentkatol­nán és határain lévő birtokaim elpusztítottam vagy bármi kevés részbe is megterheltem volna, mi kitetszik a Község és járási Hi­vatalnál lévő adás vevési és zállaglosittásokról szóló Jegyző Könyvekből. Hogy haza hivott, hivatott vagy tanácsoltatott vólna, merő hazugság, - a Szent széken hivatali kötelességénél fogva felhoz­ta tiszt pat Gvardian Viskoczi Ur hogy vissza menjek férjemhez, de miután az ő hozzám mutatott viseletét s bánás módját egyá­taljában lebeszéltem, az is az én feltételem mellett szavazott. Azon gaz állítása férjemnek, hogy én egyik gyermekemnél sem kívánok lenni azt felelem, hogy miután a kőzháztól oly alacson uton elüldöztettem kinél kívántam volna jobb szívvel meghúzni magam, mint tulajdon anyai szivem alatt hordozott s annyi gondal nevelt gyermekeim egyikénél - Ignácz fiamnál elég egy majd 80 éves öreg anyós s egyszersmind a férjem és köz­tem fenn álló jelenni zavar előidézője, ki kivánná tehát hogy egy ily ellenségemmel egy helyt legyek, leányom később menvén férjhez - ez is a férje szülői s gyermekeivel együtt lakván de le­ányom azon kivül is az atya tanátsán járó, gyermeki kötelessé­géről erőssen megfeledkezett - de leginkább Lajos fiam, kinél megvonni akartam magam - de aki a legnagyobb keserűségem­re csúfosan elüldözött az általam épitetett házból s oda többé bé ne menni rendelte. - llly állásában a dolgoknak öregségem­re idegenhez kelle szorulnom. Ha költök vagy fárasztok azt mind csak férjem miatt teszem s tennem kell mig tiszta igasságom kiderül. Az 1850-ik évtől kell házam melynek felépítésében (miután férjem hivatala által el lévén foglalva) majd kizárólagoson egye­dül fáradtam - jelenleg kerülnöm. Ha Pazar pusztító lettem vól­na, s ha gazdasszonyi kötelességemnek megfelelni nem tudnék - az esetben kőzél 10 éve elüldöztetésemnek házamtól, miután senki által sem segítettem, magam feltartani nem tudom vala, dolgoztam mit ezelőtti boldog óráimban nem álmodtam - de másnak - s visgálat alá vonandó életmódom s háztartásom fér­jemnek azon gaz állítását, hogy én gazdasszonyi kötelességem­nek megfelelni nem tudok, merőben meg czáfoltatik. Azon kívánságát tehát férjemnek, hogy én gondozás alá jő­jek s a gazdasszonyi foglalkozás - háztartás adás vevés kezem­ből kivétessék - egyszer ugy mint máskorrá visszautasítom. Mi a férjem által felhozott tanukot illeti, azok ellen kővetkező kifogásaim vágynák: Bakcsiné mint fellyebb is emlitém a házi csendességem egyik őszve rontója - a tisztelendő ur pedig mint ki a házam nem járta a férjem és kőztemi viszonyokról nem tudhat. Sandi Pál pedig jól lehet szomszéd, házunkhoz mégis já­rós nem vólt, mert én őt nem álhatám, de azon kivül férjemnek közelebbi viszonyban lévén, ollyan ember ki fizetés, evés, ivá­sért bármi békétlenséget véghez viszen. (...) Sepsiszentgyörgyi Állami Levéltár F 65 / 5 - Hamar család levéltára VI. csomag 1223-as levéltári egység, 1-7. old. 20. Futásfalvi Hamar Lajos és felesége Cseh Sófia közös szerzeményeinek összeírása, 1859 Kimutatás Mind azon Jokrol mellyeket Futásfalvi Tekintetes Hamar Lajos Ur, és Nője Cseh Sofia Ur aszonysága, Öszveházasodásaik utánn köz egyességben Szerzeményeskedtek, így következnek: 72

Next

/
Thumbnails
Contents