Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

BUZÁS MIKLÓS-VASS ERIKA: A homoródalmási építészeti kutatások eredményei

DOR Vilma és Enikő segítségét, akik ugyan elkerültek szülőfalujukból, de még időben felismerték a múltban rejlő értéket, elkezdték összeszedni a kidobásra szánt tárgyakat, és nekik köszönhetően került be ágyvég és több cserépedény a gyűjteményünkbe. A festett bútorok közül leginkább ládák, padládák maradt meg, ezeket tudták a tulajdonosok újra hasznosítani. Egy részét idővel zöld színű olajfestékkel festették le, és a nyári konyhába vagy padlásra helyezték, ahol gabonát tároltak benne. A festett bútorokat a szállásra is kivihették, amikor a falusi házban újabb reprezentatív darabok jelentek meg. A cserepes darabjaiból tyúkitató vagy a padláson a törött tetőcserép alatti esővíz felfogó lett. Egy-egy ilyen darab azért fontos számunkra, mert ezek és archív fotók, rajzok, leírások alapján készíttethetünk rekonstrukcióként cserepest a múzeumi épületbe, hiszen helyben és a környező településeken nem maradt meg egyetlen ép cserepes sem. A konyhai eszközök közül leginkább a nagyméretű, díszítetlen korondi fazekakat őrizték meg az almásiak, mondván, jó lesz az még valamikor főzéshez. A helyi fazekasközpont díszes termékei közül azonban keveset találtunk, mert azokat már korábban felvásárolták kereskedők. Sok padláson őrzik még a kenderfeldolgozás eszközeit is, mert az idősek abban is értéket látnak, amire még szükség lehet rosszabb időkben. A festett bútorokat a vagyoni helyzettől függően egyszínű, barnára festett, díszítetlen bútorok vagy flóderezettek váltották fel, Homoródszentpálon az 1920-as években Baróton készült egész garnitúrát láthattam még. Ám napjainkra ezek többségét sem őrizték meg, és egyelőre a kereskedők sem ezeket keresik, hanem a 19. századi festett példányokat, így ezek nagy része is tűzre került, vagy pedig lemaratják róluk a festéket, és natúr formában adják el Nyugat-Európában, mert ott erre van kereslet. Pedig ezek dokumentálása és múzeumi megőrzése fontos feladat, és terveink szerint az Erdély épületegyüttes más házaiban ilyen bútorokat is be fogunk mutatni. A berendezés elkészítéséhez jó forrást jelent egy 2007-ben Homoródalmáson talált 1899. évi parafernum levél. Sajnos nem tudni, hogy a férjhez menő leány gazdasági helyzete megegyezett-e a SÁNDOR családéval, festett bútorokat kapott-e (a festett jelző csak az ágynál szerepel, s mivel ifj. Balázs Pál 1897-ben elhunyt, az is lehetséges, hogy ez egy régebbi darab megöröklését jelenti), a házban, ahová költözött, voltak-e már bútorok, a vőlegény hozzájárult-e tárgyakkal a közös háztartáshoz, ezért csak megfelelő kritikával tudjuk ezt a forrást felhasználni, viszont abból a szempontból mindenképpen hasznos, hogy megismerjük, milyen típusú tárgyak voltak abban az időben. „Összeírása azon parafernálisoknak melyeket homorod almási Boér Roza, az 1899 évi oktober lOén férjhez viszen magával ugyan homorod almási Hajas Mihályhoz; az édesanyja özvegy Boér Andrásné házától." „3 derekaj, 2-2 rend hajakkal; 15 drb párna 3-3 rend hajakkal; 2 varrott lepedő; 2 négy nyüstös lepedő; 2 koczkás szőttes lepedő, I fehér gyolcs lepedő; I kék cserge; I paplan selyemből; 2 szalma zsák; 4 vastag lepedő; 2 szervét abrosz; I hosszú abrosz; 3 négy nyüstös abrosz; 2 viselő abrosz; 5 őrlő zsák; 3 vastag zsák; 2 ruha által vető; 5 gyolcs kendező kendő; 10 gyolcs takaró ruha; 5 zacskó; 2 gyolcs kendő; 2 gyolcs kendő ujbol; 3 szervét ruha; 4 kicsi párna haj; 2 kasztén láda takaró; I kisebb láda takaró; I gyapjú általvető; I nagy gyapjú tarisnya; I közepes gyapjú tarisnya; I kisebb gyapjú tarisnya; 5 kötött takaró ruha; 4 ujing és inguj; I gyolcs ing; I rend sejem posztó szoknya és ujas; I rend uj poszto szoknya és ujas; I rend fláner szoknya és ujas; I rend spanyalit szoknya és ujas; I rend fekete szőr szoknya és ujas; I drb sejem poszto ujas; I rend szőr rokoja és ujas; I rend szőttes rokoja és ujas surczal; I rend kardon rokoja és ujas; I drb molden ujas; I drb szőr rokoja; 5 szőr surcz; 2 sejem surcz; 4 kardon surcz; 2 fehér gyolcs rokoja; 3 hárász főre való ruha; 3 sejem főre való ruha; 7 szőr főre való ruha; 3 ször kisebb főre való ruha; 2 poszto főre való ruha; I nagy poszto ruha; 2 sejem lájbi; 2 bárson lájbi; I nagy gyapjú lepedő; 30 sing gyapott vászon singé; I drb kasztén; I üveg tálas; I kanapé, 2 egyes szék; egy nagy és kisebb láda; egy festett fa ágy; egy oszto véka; egy csörlő kerek; egy nagy cseber; 3 kisebb cseber; 2 drb kártya; I nagyobb és I kisebb dagasztó teknő, I festett guzsaj; 3 drb kas; 3 szita; 5 borda; I pár nyüst; I drb rosta; I fekete kosár és 2 drb szotyor; I drb nagy réz üst; I drb léhel és I pár gereben; 8 drb kék pléh edény; I réz téglázó; I téglázó masina [vasaló]; I plé sétár és I kolbász töltő; I pléh tölcsér és I pléh lámpás; 4 drb pléh kupa és egy kávémasina; I kalántarto 12 kalánnal; 6 pár kés villával; 6 drb kávés kalán; I drb tükör; I gojos lámpa; I réz mozsár ütővel; I porcelán csésze; 12 drb porcelán tányér; I I porcelán kisebb tányér; 8 porcelán virágos tányér; 7 porcelán findzsa; 2 fedeles üveg kanna; 10 boros pohár; 9 pálinkás finom pohár; 2 soo tartó; 6 drb üveg kanna, 2 üveg; 7 fekete üveg; I cserép lábas; I drb 3 éves üsző tinó; I pár nagy konyha kes; I fehér rokoja; I parkét szoknya; 6 drb fali üveges kép". A dokumentumból az is kiderül, hogy nemcsak helyben készített tárgyak voltak ebben az időben forgalomban, hiszen több gyári termék is szerepel, például selymek, porcelánok, pléh edények. Homoródalmás tehát nem elszigetelt falu volt, amiben többek között szerepet játszhattak a cselédnek állt lányok is. Ugyanakkor adatközlőim között akadt, aki gyermekkorára úgy emlékezett vissza, hogy csak fatányérjaik voltak, és egy pohárból ivott a család minden tagja. Ebből is látszik, hogy nem könnyű feladat a múlt rekonstruálása, de a leendő 15 ház közül itt mindenképp ragaszkodunk az eredetileg is vállalt bemutatási időponthoz, s ezáltal ez lehet az egyik legarchaikusabb berendezése a leendő épületegyüttesnek. Appendix Kutatóútjaink során elsődlegesen a múlt megmaradt értékeinek dokumentálására és a Múzeumban felépítendő ház és lakóinak történetére fókuszáltunk, de a faluban eltöltött több mint egy hónap alatt természetesen a jelen 48