Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)
SZABÓ LÁSZLÓ: Visszaemlékezés a Népi Építészeti Tudományos Diákkör történetére
29. kép. Pince, kölkes fazár, Tófej, 353.sz. tanulmányok közös, hagyományos vagy elektronikus formában történő kiadását. - talán nem tartozik szorosan ide, de megemlíteném azt a már szinte „örökzöld" problémát, hogy nincs egy központi hely, ahol összefoghatnák a népi építészet kutatását, ezért megfontolandó lenne az SZNM ilyen irányú tevékenységének segítése is, - az SZNM és az YMÉK, valamint az NTDK közötti kapcsolat kiemelt, de nem kizárólagos fontosságú lehet, mint a múzeumpedagógia eszköze, 1 5 ezzel is segítve a látogatók egészének megszólítását (hiszen a hallgatók figyelmének felkeltése az SZNM látogatottságára is kedvező hatást gyakorolhatna)... - végül is megjegyezném, hogy ezeket a lehetőségeket lényegébe véve az együttműködési megállapodás is tartalmazza. Alkotó építész - munka A népi építészeti kultúra ismeretében Nagyon megszívlelendőnek tartom dr. Visontai József professzor úr 1 6 egyik gondolatát: „...ha meggondoljuk, vannak hagyományos mérnöki értékeink is. Ilyenek a precizitás, a színvonalas, jó minőségű munka, az igényességre való törekvés, az innováció mellett az előremutató hagyományok átvétele..." Kerényi József DLA, professzor 1 7 egyik előadásában kiemelte, hogy egy nép identitását alapvetően meghatározza kultúrája, építészi kultúrája - népi építészeti kultúrája. Világszerte ismert, kiváló építészek munkásságát gondosan tanulmányozva, megállapíthatjuk, hogy közülük többen is ismerték építész-tervezési megbízásuk helyszínének népi építészeti hagyományait; csak néhány példát említenék a határainkon túlról: Antoni Gaudi 1 8 (Casa Mila lakóépület, 1910, Barcelona, Spanyolország), Alvar Aalto 1 9 (Városháza, 1952, Sáynátsalo, Finnország), Cesar Pelli 2 0 (Petronas tornyok, 1997, Kuala Lumpur, Malajzia); határainkon belül: Kós Károly (Varjúvár, saját lakóház, 1909, Sztána, Erdély), Csete György (Forrásház, 1970, Orfű), Makovecz Imre DLA(Római katolikus templom, 1992, Paks). lövább vizsgálódva arra is találhatunk kiváló példákat, hogy lehet olyan mai épületet tervezni, amely sugározza a népi építészeti kultúra szellemiségét, itt csak kettő, világszerte ismert példát említenék: 15. Vö. CSERI Miklós 2009. 208-209. 16. Dr. Visontai József (1934-ben született), okleveles szerkezetépítőmérnök, a BME-en tanít, egyetemi tanár, egyetemi magántanár, a műszaki tudomány kandidátusa (MTA); különböző tisztségeket tölt be a Magyar Mérnöki Kamarában. 17. Kerényi József Péter DLA (1939-ben született), okleveles építészmérnök, egyetemi tanár, Kossuth-díjas, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, BME Építészmérnöki Kar Mestertestület elnöke és az Építőművészeti doktori iskola vezetője. 18. Antoni Gaudi (1852-1926), katalán építész, a késői gótika és egzotikus formák ötvözetéből fantasztikus stílust alkotott. Fő műve az 1884-ben megkezdett és még be nem fejezett barcelonai Sagrada Familia (Szent Család) templom. 19. Alvar Aalto (1898-1926), finn építész, formatervező, várostervező. Iskolateremtő volt a finn építészet történetében. 20. Cesar Pelli (1926-ban született) argentin-amerikai építész, a Petronas tornyok tervezése előtt tanulmányozta a maláj építészeti hagyományokat 21. Jean Nouvel (1945-ben született), francia születésű építész, Pritzker-díjas, Wolf-díjas, akinek sikerült az Arab-Intézet épületén visszaidézni az iszlám-építészet architektúráját high-tech megfogalmazásban. 235
