Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

SZABÓ LÁSZLÓ: Visszaemlékezés a Népi Építészeti Tudományos Diákkör történetére

13. kép. Bp. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Országos Kiállítás gyesen. Természetesen, a felsorolt településekkel szomszédos falvakban is dolgoztak a hallgatók (5 kép). A 25 év alatt az NTDK diákjai - a „csillogó szemű szakmai szivacsok" felmértek több mint hatszáz épületet, építményt: lakóépületeket, gazdasági épületeket, szőlőhegyi pincéket, tanyákat, kunyhókat, putrikat, kúriákat, csárdákat, iskolákat, malmokat, magtárakat, kovácsműhelyeket, kápolnákat, zsinagógát, püspöki palotát, paplakot, vadászházat, tanácsépületet, kultúrházat, kutakat, szőlőpréseket, kapukat, kerítéseket és számos „részletet" (6 kép). Mindez kiegészült településtörténeti, településszerkezeti, szociográfiai, topográfiai vizsgálatokkal, és az ott élő emberek életmódjának, szokásainak, munkaeszközeinek bemutatásával és nem utolsó sorban anyaggyűjtéssel. A felmérési-, kutatási-munka alatt szinte az első évektől ügyeltünk arra, hogy az építészeti kutatást néprajzi kutatással együtt végezzük (4-10. kép). A felmérések során készültek szabadkézi vázlatok (manuálék) (II. kép), grafikák,(12. kép) akvarellek, fotók, magnetofon-, film-, és videokamera-felvételek. A felmérési-dokumentációk, a felméréseket bemutató albumok és a kiállítások, konferenciák „alapanyagai" a feldolgozás időszakában valósultak meg. Az NTDK-foglalkozásokon alapvető szempont volt természetesen a népi építészeti és néprajzi kultúra megismerése mellett a diákok építészeti ismereteinek, térlátásának, építészlátásának, építész-szemléletének, szakmaszeretetének és magyarságtudatának megalapozása és továbbfej I esztése. A „csillogó szemű szakmai szivacsok" felmérési, kutatási, hasznosítási munkáját hazai (például a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, (I 3. kép) a Magyar Építész Szövetségben, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban, továbbá Zalaegerszegen, Kecskeméten, Nagykanizsán...) és határon túli: (például Svédországban (14. kép), Burgenlandban, Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, Vajdaságban) kiállításokon, konferenciákon, előadásokon, valamint folyóiratokban kiadványokban és több esetben TV filmekben mutattuk be. TRADITIONS OF HUNGÁRIÁN ROLK ARCHITECTURE jt lív^^^^ £ YBL MIKLÓS POLYTECHNIC BUDAPEST ^ARCHITECTURE STUDENTS' SCIENTIFIC SOCIETY 1990 14. kép. Svedala, Svédország, 8.Nemzetközi Ökológiai Kiállítás Az NTDK-nak három alapfeladata volt: - első: a gyökerek megismerésén és megismertetésén túlmenően az arra érdemes épületek, építmények, porták megmentése és hasznosítása például az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára készített dolgozat a fertőrákosi pajta hasznosításával foglalkozott - és nyert első helyet, vagy számos - az adott, kutatott helyszínen felhasználható - hallgatói pályázatok, (például. Tiszadob, Szanticska...) (15. kép), illetve konkrét hasznosítási tervdokumentációk, például (Krasznokvajda, Gyergyószentmiklós, Csesztreg...) (16. kép), - második: a gazdag anyag helyének megtalálása a tanításban, nevelésben (például a SZIE YMÉK-on a Településmérnöki és Építész Karon az első éves hallgatók tanítása, nevelése), - harmadik: a népi építészeti kultúra ismerete és az építész alkotó munka közötti összefüggések megtalálása és tudatos művelése például: a továbbképzéseknek is köszönhetően az NTDK-sok egyre figyelemre méltóbb eredményeket érnek el az építész tevékenységük során, aholis nyomon követhető az NTDK szellemisége: „magyarságtudat, hazaszeretet, szakmaszeretet, családszeretet, felebaráti szeretet, a nemes, igaz cél megértése, alázattal szolgálása, tisztességesen, felkészülten, becsülettel, lelkiismeretesen, szerényen, okosan többet vállalva, erőt adó pihenéssel és energiát adó mértéktartó kikapcsolódással tartalmas életet élni, a megpróbáltatásokat derűs nyugalommal fogadni, és a nagyon mélyről jövő ősi magyar hangot meghallani". 228