Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

SZABÓ LÁSZLÓ: Visszaemlékezés a Népi Építészeti Tudományos Diákkör történetére

megmentés ÜUUU pályázatok iíÉÉÉfc: ^ - y' : Szc>n+' cíka 15-16. kép. Pályázat: Szanticska, megmentés: Csesztreg, kanászházból tájház 9. Tuzson János (1825-1904), az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban ő volt a székely csapatok parancsnoka, a Nyerges-tetői csata alatt a széke­lyekből álló sereg főparancsnoka; őrnagy, majd alezredesi rendfokozatot kap. beit nemesítő hangulatot árasztott. Ez a nem mindenna­pi élmény természetesen hatott szeretve szeretett diák­jaimra is, és teljesen maguktól összeállítottak egy kis jel­képet, kavicsokból kirakták az NTDK betűit (17. kép), majd elénekelték a magyar és a székely himnuszt. Nos, ilyen őszintén egyszerű a „csillogó szemű szakmai sziva­csok" tiszteletadása. Igen, itt (is) jó volt tanítónak lenni... Ebben a szívet, lelket melengető hangulatban, közös erő­vel diákjaimmal, született meg az NTDK már ismertetett szellemisége, ami talán leírva is már „ugyanaz". 2001 után az NTDK felmérési, kutatási munkája nem szakadt meg, hiszen - nem kis örömömre - a folytonos­ságot biztosították dr. Reischl Gábor DLA tanszékvezető, Markó Balázs DLA mestertanár. Jelenleg már több éve Fülöp István tanártársam (1995-ben volt NTDK titkár), irányítja a „csillogó szemű szakmai szivacsok" munkáját. Kissé mélyebben beleolvasva, gondosabban tanulmá­nyozva az NTDK 25 éves munkáját, akkor többek között azt is tapasztalhatjuk, hogy már az első évektől egyre ha­tározottabban tudatosult munkánkban - a néprajz kuta­tása is, hiszen a lakóházakban emberek laktak és éltek és ezért számukra nyilvánvaló volt, hogy tevékenységünk csakis az etnikum vizsgálatával együtt válhatott teljessé. A nyári építészeti felmérő-, kutatótáborokban gondo­san ügyeltünk arra, hogy olyan portákat, épületeket és egyéb építményeket mérjünk fel, amelyekkel mások még nem foglalkoztak. Végül is bejártuk a magyar nyelvterületet, és igye­keztünk a magyar népi építészeti kultúra minél széle­sebb választékát megőrizni a felmérési (műszaki) doku­Megjegyzem, hogy az NTDK szellemiségének megfo­galmazását többször is átírtam, mert amit a tanítási ta­pasztalat, a lélek, az építésziélek és a racionális gondola­tok diktáltak, nos mindazt leírva valahogy már nem volt „ugyanaz". Végülis ez a megfogalmazás 1995-ben Erdély­ben, Kászonaltíz felé haladva, a Nyergestetőn, egy kis tisztáson született meg; ott, ahol a népnyelv szerint örök álmukat alusszák Tuzson János székely honvédőrnagy 9 maroknyi csapatának hősi halált halt székely honvédéi, akiket csak árulás miatt tudott legyőzni a nyolcszoros túl­erő, a cári-osztrák sereg 1849. július 3 I -én. Ez a hely a fák lombjai között beszűrődő napfényben, a faágakból összeállított keresztekkel, kopjafákkal, varázslatos, em­17. kép. Kászon, Nyergestető - itt fogalmazódott meg az NTDK szellemisége 229

Next

/
Thumbnails
Contents