Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

SZABÓ LÁSZLÓ: Visszaemlékezés a Népi Építészeti Tudományos Diákkör történetére

/<ff<OW12. kép. Szanticska, Völgy u. 8. - grafika Arisztotelész

5 is ezt a gondolatot erősíti meg: „Tanítványodtól elvenni gondjait nemhogy nem érdem, de olyan lopás, mellyel a továbblépésétől fosztod meg." Nos, ezekkel az alapgondolatokkal természetesen magam is tisztában voltam, de így közvetlen közelről élményszerűen tapasztalva szeretve szeretett diákjaim a „városi fiatalok" egyre nagyobb lelkesedését és egyre növekvő érdeklődését, meggyőződhettem arról, hogy mennyire fontos lenne megismertetni hallgatóinkkal a hiteles népi építkezést, hiszen ezáltal alapvetően gazdagodhatna alapképzettségük. A hatékony megoldást biztosíthatná az Ybl és az SZNM közötti kapcsolat. Az NTDK Mit adott az SZNM-nek? 2008. július 2-án befejeztük az NTDK 25 éves, kutatási, felmérési, hasznosítási anyagának átszállítását az SZNM Népi Építészeti Archívumába, a részletes leltárjegyzékben foglaltaknak és az együttműködési megállapodásnak megfelelően. Talán indokolt lehet néhány gondolatot ismertetni erről a munkáról. 1976-tól 2001 -ig alapító tagként vezettem az NTDK munkáját, folytatva a nagy elődök, Foerk Ernő építésztanár,

6 dr. Rados Jenő professzor

7 és tanártársaim: dr. Dobszai Károly, dr. Szily Imre Balázs tevékenységét. Az NTDK az Ybl Miklós Műszaki Főiskola képzési céljának megfelelően a - nemzet identitását alapvetően meghatározó - magyar kultúrával, építészeti kultúrával, a népi építészeti kultúrával, „A józan ész építészetével"

8 foglalkozott. Elsődleges feladata volt az építészeti gyökerek kutatása, felmérése, megőrzése, hasznosítása és megmentése. Az NTDK a nyári szünidőben, két, két és fél hétig, 20-30 fő részvételével, előre gondosan kiválasztott helyszíneken, kellőképpen felkészülve magyar nyelvterületen végezte munkáját: Lentiben, Nagykanizsán, Zalaegerszegen, Nagykapornakon, Nagykőrösön, Tarpán, Makón, Krasznokvajdán, Székesfehérváron, Sümegen, Fertőrákoson, Tiszadobon, Szanticskán, Göncön, Szentendrén; Erdélyben: Zselyken, Gyergyószentmiklóson, Kászonaltízben; Felvidéken: Felsővályon, Gergelyfalván; Kárpátalján: Nagyberegen, Nagypaládon; Vajdaságban: Kishe5. ARISZTOTELÉSZ (latArisztoteles), (i.e.384-322), görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára. Mesterével, Platonnal együtt a nyugati kultúra legnagyobb hatású gondolkodói közé tartozik. Nemcsak filozófiai művei miatt, hanem mint Nagy Sándor nevelőjeként is híressé vált már az ókorban is. 6. Foerk Ernő (1868-1934), főképp történeti stílusban dolgozó templomépítőként tartják számon, eredetileg szobrásznak készült, közben építőmesteri gyakorlatot szerzett, Steindl Imre irodájában dolgozott. A budapesti Magyar Királyi Állami Felső Építő Ipariskola tanára, tanítványaival a szünidőkben felmérte a magyarországi műemlékek állapotát. A szegedi Fogadalmi templom felépítéséhez Schulek Frigyes terveit alakította át. 7. Dr. Rados Jenő (1895-1992) egyetemi tanár, oki. építész, több műemléképület helyreállítását tervezte, több könyv írója. A Budapesti Állami Felsőépítő Ipariskola tanára, növendékei a nyári szünetekben műemlékek felmérésén dolgoztak (194 l-l 942 között). 8. Balázs Mihály DLA (1955-ben született) okleveles építész, egyetemi tanár, Ybl- Kossuth- és Prima-Primissima-díjas. Hasonlóságok a népi építészet és az építészeti gyakorlat között című habilitációs előadásának főcíme: A józan ész építészete, (Régi-új magyar építőművészet, 201 1/2) 227