Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

HUGYECSEK BALÁZS: Egy 19. századi üvegkancsó restaurálása

10. kép. A törésfelület duzzasztása bentonitos acetonnal, polietilén fóliába csomagolva. (HUGYECSEK Balázs felvétele) ezzel lekent törésfelületeket polietilén fóliával becsomagoltam, így növelve a gyorsan párolgó oldószer törésfelületen való tartását, vagyis a reakcióidőt (10. kép). Kb. 30 perces várakozási idő elteltével a darabokat kicsomagoltam, majd műanyagszőrű kefével acetonba merítve letisztítottam a visszamaradt ragasztóanyagot. A legapróbb darabok esetében csipeszbe fogtam a töredékeket, és a duzzasztott ragasztóanyagot szikével távolítottam el. A 64 db töredékeket, a tisztítás során úgy helyeztem el, hogy azoknak a pontos helyét a későbbiekben meg tudjam határozni. Az ezekről készült fotó szolgált egyik támpontként az összeállítás során (II. kép). Konzerválás Ragasztás Az alaposan megtisztított töredékek állagmegóvása érdekében a ragasztás megkezdése előtt a felületeket a törésfelületek mentén kb. 5 mm szélességben izoláltam (12. kép). Erre azért volt szükség, mert a tárgy összeállításánál ragasztószalag csíkokat használtam, ami később megvezeti a ragasztóanyagot, ami feltapadna az üveg felületére. A töredékeket egyenként, kívül, és belül is 4 rétegben izoláltam karboxil-metil-cellulóz nátrium sójának 10%-os vizes oldatával (továbbiakban CMC-Na). Hogy csökkentsem a CMC-Na felületi feszültségét, az oldathoz kb. 3%nyi zsíralkohol-szulfátot adagoltam, és így jobban terült a felületen. A kisebb töredékek teljes felületét lekentem. Mivel a CMC-Na gyengén köt az üveg felületére, a későbbiekben ügyelnem kellett arra, hogy a ragasztószalagot pontosan illesszem fel, hiszen tépő hatásra leszedi azt a felületről. Mivel a ragasztást követően a kancsót két fél (alsó és felső) darabra kellett szétszednem - ahogy az a restaurálási tervben is szerepelt - az elválasztás sávjának törésfelületeit is izoláltam. I I. kép. Tisztítás után; a töredékek elhelyezése az összeállítás sorrendje szerint. (HUGYECSEK Balázs felvétele) 210