Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

HUGYECSEK BALÁZS: Egy 19. századi üvegkancsó restaurálása

elektronsugaras mikroanalízis az elektronmikroszonda tárgylemezén elhelyezkedő tárgyalkotó töredék az előkészített zárvány 200 x nagyításban a tárgyalkotó töredék 20 x nagyításban 5. kép. Elektronsugaras mikroanalízis mérési pontok, a tárgylemezen elhelyezett töredék mikroszkópos képe, csiszolata, és elemzése. (Összeállította: HUGYECSEK Balázs) (mérete: 0,1 x0,4 mm) alapanyagának összetétele a spektrumok szerint megegyezik az XRF-es vizsgálat során kimutatott vassal. Mivel ezek a zárványok véletlenszerűen helyezkednek el, és színben elütnek az alapanyag színétől, készítéstechnikai szempontból egyértelműen kijelenthető, hogy szennyezőanyagként vannak jelen.

5 A homogén üvegfelületen a színező komponenst csak a hullámhossz felbontásos spektrométerrel sikerült kimutatni, a mért adat szerint a réz mennyisége nem éri el az I %-ot, eloszlása teljesen egyenletes az alapanyagban (5. kép).

6 Tehát ez a vizsgálat is alátámasztotta az XRF-el mért adatokat, ezért nagy valószínűséggel megállapítható, hogy rezet használtak színezőanyagként. VERES László 2006-ban megjelent magyarországi üvegművességről szóló könyvében

7 megemlíti, hogy a 18. század végétől egyre inkább megfigyelhető a kék szín halványulása. Ez a változás - azaz a más kék színárnyalat megjelenése - magyarázható a réz alapú színező anyagok alkalmazásával, hiszen a kobalt színezésű üvegek igen kevéssé eresztik át a fényt.

8 Eredményünk a VERES László által megfigyelteket anyagtani különbségekkel bizonyította. A mennyiségi adatok szerint az üveg anyaga 75%-ban Si0

2-ot, 7,5%-ban CaO-ot, 13%-ban Na

20-ot, 3,5% ban K.20-ot, és 0,5%-ban CuO-ot tartalmaz. Emellett kis mennyiségben Cl-t is mutattunk ki. 5. Dr. Nagy Géza, az MTA Geokémiai Kutatóintézet munkatársa. 6. Dobosi Gábor, az MTA Geokémiai Kutatóintézet munkatársa. 7. VERES László 2006.16-19. században 8. VARGA Vera 1989. Az alkáliák eloszlási aránya nem fahamuval folyósított üveg alapanyagra utal. A művészettörténeti utalások szerint több ugyanilyen üvegkancsót is Észak-Kelet-Magyarországon készítettek. A magasabb nátrium tartalom feltételezi, hogy tölgyfában szegényebb, bányavidéki területről származhat az üvegkancsó, hiszen a folyósításhoz szükséges sziksót itt szerezhették be, vagy importálták a Na20-ot. A kevéssé kezelhető nátriumdús masszához káliumot adagolva csökkenthették a hígfolyósságot, így válhatott könnyen kezelhetővé, formázhatóvá az olvadék. Korábbi beavatkozásra utaló laborvizsgálatok A restaurálás megkezdése előtt fontos volt a ragasztó alapanyagának a meghatározása, hiszen ezt el kellett távolítanom a tárgyról. A nyílt törésfelületen a ragasztó réteges szerkezetű, málló anyag képét mutatta. A szemrevételezés során kiderült, hogy a tárgy kocogtatva repedt hangot ad, tehát a kötés nem megfelelő. Mivel a tárgyhoz nem tartozik előző restaurálásról dokumentáció, a ragasztóanyag pontos meghatározása nehezen volt kivitelezhető. A törésfelületről vett mintákon (6. kép) égetési és oldódási próbákat végeztem, hogy megállapítsam anyagát. A tisztítás során kiderült, hogy a kancsót két félből ragasztották össze, és itt más ragasztóanyagot alkalmaztak. A repedten kongó hang ennek volt köszönhető, mert egy gyengébb kötőerejű ragasztó207