Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

HUGYECSEK BALÁZS: Egy 19. századi üvegkancsó restaurálása

mérési pontok: XRF- hordozható röntgenfluoreszcens vizsgálat 4. kép. XRF mérési pontok, a zárványban vas, a kancsó alapanyagában réz mutatható ki. (Összeállította: HUGYECSEK Balázs) oldódik be az üvegbe. Az üvegkészítéshez használt fő alkotók mindig tartalmaznak kis mennyiségben ilyen elemeket.

3 A réz tartalmú színezőanyagot még a fúvás előtt elkeverték az alapanyagban. A kiömlőnyílás közelében sötét színű szigeteket alkotva ismeretlen eredetű zárványok találhatóak a tárgyon. Ezek vas tartalmú szennyezőanyagok, melyek a pörgetés során kerülhettek bele az üveg alapanyagba (lásd anyagvizsgálatnál). A talprészen az üvegvastagság nagyobb, ennek gyakorlati szempontjai vannak, hiszen itt nagyobb használatnak van kitéve a tárgy. A tárgyon kétféle díszítőeljárást alkalmaztak: a nyak és a has részen körbefutó bordákat, illetve az alaptest kék színezését (3. kép). Anyagvizsgálatok Vizsgálat hordozható röntgenspektrométerrel (XRFL) Az anyagmeghatározást először hordozható röntgenfluoreszcens spektrométerrel (XRF), minőségi és menynyiségi adatokat is szolgáltató készülékkel végeztük. Mivel a vizsgálat közvetlenül a tárgy felületén történik, nem igényel mintavételt, így roncsolásmentes. Az üvegfelületen - ahol a színezőanyag teljesen homogénnek tűnt - mért adat szerint (5 mm-es keresztmetszeten): a kék színt alapvetően a réz okozhatja, más színező komponenst a kimutatási határ fölött nem azonosítottunk az anyagban. A zárványokon mért adatok (3 3. FÓRIZS István 2008. 4. A dr. Nagy Gézával végzett elektronmikroszondás vizsgálatot megelőzte dékben található zárvány felületén még van egy vékony üvegréteg, melyr mm-es keresztmetszeten) mutatnak vasra utaló jeleket, de ennek megerősítése, vagy elvetése további kiegészítő vizsgálatokat igényel. Amennyiben vasnak bizonyul, ez azt valószínűsíti, hogy ezeken a területeken nem a színezőanyag koncentrálódott, hanem a nyersanyag szennyezése. A kapott vizsgálati eredmény különösen fontos, mert Magyarországon a kobalt mint kék színezőanyag volt általánosan elterjedt (4. kép). Elektronsugaras mikroanalízis A vizsgálat során az üveg alapanyag minőségi és mennyiségi elemzése, valamint a színt adó komponens meghatározása történt meg, illetve a korábban felmerült vas „kérdést" próbáltuk tisztázni. Az egyik tárgyalkotó töredék, mely apró sötét színű zárványt is tartalmazott, és ráfért a mikroszonda tárgylemezére, alkalmas volt erre a vizsgálatra és ezt követően visszailleszthető volt a restaurálás során. Mivel az elektronmikroszondás vizsgálatnál a behatolási mélység kicsi, a zárvány felett található vékony üvegréteget el kellett távolítani.

4 Ezt a kb. I mm

2-es területet marokcsiszoló segítségével, korundporral töltött gumikoronggal távolítottam el. Mivel a tárgyban több helyütt találhatóak légbuborékok, apró szennyeződések, jóllehet a vizsgálatra csiszolással előkészített terület roncsolást okozott, a kancsó egyik töredékének a sérülésével járt, de ez a beavatkozás nem rontja az esztétikai élményt. Az elemzett zárvány a Dr. Dobosi Gáborral végzett vizsgálat. Ennek kapcsán derült ki, hogy a törelek eltávolítása után lehetett elvégezni a vizsgálatot. 206