Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

KISS NIMRÓD LÁSZLÓ: A burgonyatermesztés Hétfaluban

térni rá.

8 Az 1972-es megjelenésű SZABÓ István szerkesztette kétkötetes munka a kapitalizmusban élő parasztságról szól. Földművelés témakörben a BALOGH István által papírra vetett, a nyomásos és váltógazdálkodásról szóló részeket kiindulópontként dolgoztam fel.

9 A Magyar Néprajz II. kötetét is alapvető műként használtam fel, bár a burgonyáról SELMECZI KOVÁCS Attila által megírt fejezet főként a KOSA László monográfiájában leírtakat foglalja össze.

1

0 KOSA László burgonya monográfiája az egyik leghasznosabb munkának bizonyult, számos adatot, információt ebből szűrtem ki." PETI Lehel és SZABÓ Á. Töhötöm könyve a Kis-Küküllő menti agráriumról szól, a benne foglaltak meghatározó analógiaként szolgáltak számomra.

1

2 A burgonyatermesztéssel kapcsolatos egyéb tanulmányok is szót érdemelnek, például KOVÁCS Endre doroszlói könyve

1

3 sorra veszi a termesztett növényeket, vagy TAGÁNYINE THOLT Judit munkája, amely a burgonya szántóföldi szerepét kutatja a 19. század első harmadában.

1

4 Forrásokban Hétfalura vonatkozóan az egyik legkorábbi ORBÁN Balázs 1873-ban megjelent kötete, ami számos 19. századi adatot és alapvető információt tartalmaz a történelemre, a település kialakulására vonatkozóan. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben VII. kötete ifj. HERRMANN Antal révén foglalkozik a hétfalusiakkal, és főleg a viseletüket és szokásaikat mutatja be.

1

5 Az 1895-ös mezőgazdasági statisztika a hétfalusi gazdálkodással kapcsolatban is tartalmaz adatokat.

16 KOLUMBÁN Lajos 1903-ban megjelent műve pedig elkalauzol minket a hétfalusiak mindennapjaiba, belőle a 20. század eleji folyamatokról is képet kaphatunk.

1

7 KÓS Károlynak a hétfalusi szekerességről írott tanulmánya a mögöttes összefüggésekre utalva kihagyhatatlan cikként funkcionál,

1

8 a Néprajzi Atlasz térképei pedig számos felhasználható és fontos adatot mutattak be.

1

9 Hétfalu etnikai-vallási összetételét vizsgálva használtam fel VARGA E. Árpád statisztikáit.

2

0 Összefoglaló művet Hétfaluról JAKAB András jelentetett meg 2003-ban, aki főleg a korábbi könyveket - cikkeket használta fel, munkája sok újdonságot nem tartalmazott.

2

1 Történeti háttér és megélhetési stratégiák Hétfalu - mint a magyarság egy külön csoportja - a Brassóhoz közeli hét település elnevezése, amely pontosításra szorul. Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu mára egy várost alkot Négyfalu (románul Sácele) néven,

2

2 de már korábban is szorosan összenőtt települések voltak. Tatrang, Zajzon, Pürkerec pedig lazábban kapcsolódnak Négyfaluhoz. A hét település már csak szimbolikusan tartozik össze, de néprajzi, történeti, társadalomtörténeti szempontból egy egységet képez, s emiatt én is „hétfalusi"-ként fogom hívni őket. A bevezetőben már említettem, hogy milyen nagy hatással volt Hétfalura Brassó. KÓSA László egyenesen a két település (valójában nyolc!) szimbiózisáról beszél.

23 Talán nem lesz hiábavaló, ha a következőkben kitérek azokra a főbb folyamatokra és eseményekre, melyek már korán arra kényszeríttették a hétfalusi magyarokat, hogy alternatív megélhetési forrásokat keressenek maguknak. Mindezt történeti kontextusba próbálom behelyezni, hogy megtaláljuk az ok-okozatok eredőit. A probléma gyökere a magas szaporulat,

2

4 az öröklési rend és a szászok földéhsége volt, akik évszázadok alatt az összes jó termőföldet megszerezték a hétfalusiaktól, amiről egy népmonda

2

5 is megemlékezett. A hétfalusiak kezdetben földet vásárolni nem tudtak, mivel határukban mindenhol szász birtokok terültek el, s pénzük se volt; egyetlen lehetőségük maradt a kereskedelem és az árucsere. S itt rá is térhetünk a híres hétfalusi szekerezésre. A szekeresség kialakulásának egyik oka az volt, hogy már a középkorban Brassót átszelve bonyolították le a Kelet- és Nyugat-Európa közötti kereskedelmet. A 16. századtól Bécs és Konstantinápoly közt folyt a termények, cikkek forgalma. A sok évszázados törcsvári út helyett 1830 táján elkészült az új, forgalmas tömösi út. Ez már keresztülment Hétfalun is, ami nagy jelentőségű volt a hétfalusi szekeresség további fejlődésére. A másik ok pedig az volt, hogy Brassó a nagyarányú iparfejlődés miatt a 19. század elején Kolozsvár után a második városa volt Erdélynek. A több ezer kézművest magában foglaló 42 céhen s egyéb társulatokon kívül még 80 nagyobb raktárat is 8. FÉL Edit-HOFER Tamás 1997. 9. BALOGH István 1972. 348- 428. 10. SELMECZI KOVÁCS Attila 2001. 434-461 I I. KÓSA László 1980. 12. PETI Lehel-SZABÓ Á. Töhötöm 2006. 13. KOVÁCS Endre 1993. 14. TAGÁNYINÉ THOLT Judit 1983. 1-13. 15. IFJ. HERRMANN Antal 1901. 16. O. M. K. S. H. 1895. 17. KOLUMBÁN Lajos 1903. 18. KÓS Károly 1976.80-102. 19. BARABÁS Jenő 1987. 20. VARGA E. Árpád 2002. 21. JAKAB András 2003. 22. 1950-ben közigazgatásilag összevonták a falvakat (Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu), és városi rangra emelték a települést. (JAKAB András 2003. 6.) 23. KÓSA László 1998. 306. 24. Hasonló dilemmával magyarországi települések esetében is találkozhatunk, például a kalocsai-Sárköz falvai a 18. század középső harmadára annyira túlszaporodtak, hogy nem tudtak megélni a határukból. Ezért a falvak stratégiája az lett, hogy igyekeztek távolabbi, magasabb helyen fekvő földterületet szerezni. (BÁRTH János 1984. 278.) 25. ORBÁN Balázs 1873. 132-133. 180