Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

KINDA ISTVÁN: Meszesek. Népi iparűzés Vargyason a 21. században

Kinda István MESZESEK Népi iparűzés Vargyason a 21. században I. kép. Katlan és környezete (KINDA István felvétele) * A kutatás az Erdély néprajzi képe a 19-20. században. Alapkutatás a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély tájegységéhez című OTKA kutatás keretében (K 72428. sz.) keretében, a Székely Nemzeti Múzeum támogatásával zajlott. 1. BORDI Zsigmond Loránd-DÉNES István 1999. 176. 2. FILEP Antal 1980. 585-586. 3. TAKÁCS Péter (sajtó alá rend.) 2001 a.; 2001 b.; 2002a.; 2002b. 4. TAKÁCS Péter (sajtó alá rend.) 2001 a.; 2001 b.; 2002a.; 2002b.; DÁVID József (szerk.) 1941. 137. E speciális népi ipar területi szórását az egész Székelyföldről látleletet nyújtó Cziráky-féle összeírás rajzolja ki a legteljesebben. A TAKÁCS Péter által sajtó alá rendezett többkötetes forrásközlésben végzett dokumentálódás alapján a történelmi Székelyföld székeiben és peremvidékén a mészégetéshez kapcsolódó tevékenységek (égetés, fuvarozás, kereskedés), vagy azoknak jogi akadálytalansága 1820-ban 36 településen bizonyítható.

3 Természetesen számolnunk kell azzal a lehetőséggel, hogy az egy-egy településen bevallott „égethetünk", „kereskedhetünk" nemcsak a lehetőséget jelenti, hanem a tényleges iparűzést leplezi, az adózás elkerülésének szándékával. A 19. század első felében híres mészégető falunak számított a székelyföldi Homoródalmás, Homoródkarácsonyfalva, Vargyas, Csíkszentdomokos és a barcasági Pürkerec.

4 A mesterség A mészégetés technikája a régészeti ásatások során a magyar nyelvterületen feltárt középkori mészégető kemencék tanúsága szerint alig változott az utóbbi évezredben.* A székelyföldi Vargyas környékén, a Rika-erdőben feltárt 12. századi toronyerőd romjai közt és körül talált nagy mennyiségű mészanyag is arra utal, hogy a mészkő kiaknázásának és hasznosításának helyi gyökerei még ennél is mélyebbre nyúlnak vissza az időbe.

1 A mészégetés mesterségének kialakulásában a természeti adottság, a nagy mennyiségű mészszikla jelenléte és kiaknázhatóságának felismerése játszhatott döntő szerepet. Míg a középkorban főleg építmények kötőanyagaként használták, szélesebb körű paraszti használata az utóbbi 150-200 évben terjedt el a meszelés általánossá válásával.

2 167