Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)
KEMECSI LAJOS: Gyöngyösi hagyatékleltárak elemzésének tapasztalatai
5. kép. Gyöngyösi fiatal nő 1897. lepően gyorsan megjelentek az esztergált lábú típusok. Az új lakberendezési darabok mellett rendszerint megtartották a jó állapotú régi használható darabokat is. A ruha teszi a gyöngyösi polgárt? Az életmód további meghatározó szegmense az öltözködés jellemzőinek feltárása. A mezővárosok, s így Gyöngyös öltözködésének elemzése nem csak etnográfiai feladat: a tagolt társadalom felső rétege, a helyi tisztségviselők, értelmiségiek és hivatalnokok, a gyakran nem magyar nemzetiségű kereskedők és a nagy vásárkörzetet kiszolgáló nagy számú iparos egy része a 19. század második felében már az európai divat helyi megfelelőit viseli. A divatot helyi iparosok és specialisták szolgálják ki. 8 4 Gyakori, hogy a felhasznált alapanyagok nem helyben készülnek - ez a divat már a gyáripar anyagainak és kiegészítőinek a fogyasztója. Gyöngyös köznépi öltözködését 1850 után alapvető kettősség határozza meg. A nők ruházkodása fokozatosan az európai divat felé fordul, az ingváll - pruszlik összeállítást 6. kép. A Szent Kereszt Társulat tagjai ünnepi viseletben felváltják a gyári alapanyagokból készült blúzszerű ujjasok, melyek már szabásukban is követik az európai divat változásait. 8 5 A szoknya szűkebbé és hosszabbá vált, ünnepi változatához már nem tartozott kötény. Ezek a ruhadarabok jelennek meg a gyöngyösi családi fényképeken is. 8 6 A mezővárosi köznépi férfiak öltözködését az európai divat kevéssé befolyásolta. Ruházkodásuk magyar mintát követ, a helybeli magyar szabók készítik finom posztóból a zsinórozott ruhákat. 8 7 Ez az alapvetően nemesi eredetű rendi öltözködésre visszautaló viselet a 19. század végére úgy alakul, hogy a korábbi mente helyett mándli, míg a dolmány helyett a mellény terjed el. Ilyen nagy fémgombokkal díszített posztó öltözet volt a gyöngyösi Szent Kereszt Társulat férfi tagjainak a díszruhája is. 8 8 A gyöngyösi polgárok egy részének öltözködését már a 19. század első felében is a németes divat szabályozza. 8 9 Fennmaradt egy 1835-ben keletkezett lista, amelyben egy gyöngyösi nemesember után maradt ingóságok szerepelnek. Érdekessége a leltárnak, hogy gyakorlatilag az elhunyt ruhadarabjain kívül szinte csak különböző könyveket tartalmaz. 9 0 Eb84. Helyi varróasszony tevékenységét jelzi a gyöngyösi polgárház második szobájának berendezése a varrógéppel, próba babával. 85. Egy példa arra, hogy férjes középkorú asszony (az elhunyt második felesége Melusko Erzsébet) ruhatárában hányféle kendő szerepelt: / zöld pántlikás új fejkötő I beszövött kendő I azúrkász/cirkász nagy kendő I kék selyem nagy kendő 2 bársony kötény I zöld és egy kék kötény 4 bársony kendő I másik fél selyem kék kendő 2 cipkés kendő I fehér rózsás kendő (V-101 /b/144 CLIX/76 - Rutska József vagyonáról lajstrom, 1846.). 86. LACKNER Mónika 2010. 16. 87. Nadrág világos kék magyar. V-101 /b/144 CLIX/78 Kiss József hagyatékának összeírása, 1835. 88. A jellegzetes fém gombok nem csak a polgárház berendezésében, fényképeken, illetve az enteriőrt értelmező vetített filmen láthatók, hanem az első szoba tálalójának kihúzott fiókjában is kiállítottunk többet. Klasánszky András inventáriumában is szerepelnek a mentére való ezüst gombok. (V-101 /b/126 CXLI/13. 1833). 89. Atilla, rok, bekecs, magyar posztónadrág, szőrtarisznya, vászontarisznya, férfiing - gyolcs, szerepel Jancsovics Ferenc szerencsétlenül járt csizmadia ingóságai között 1850-ből. V-101/b/l 7 XXVI/44. Kaput, nyakkendő, nyári sárga nadrág, lajbli, frakk (!) és köpönyeg. (V-101//144 CLIX/75 Mandl János szappanos és neje vagyonáról lajstrom, 1846.). 90. V-IOI/b/144 CLIX/79 Nemzetes és vitézlő Németh József hagyatékának összeírása, 1835. A leltárt lásd a mellékletben. 154
