Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)
KEMECSI LAJOS: Gyöngyösi hagyatékleltárak elemzésének tapasztalatai
ben a listában is szerepel az ünnepi viselet darabok közé sorolható frakk!, illetve a kaput, több lájbli, selyem kalap és posztó sapka, nyakkendő, kasmír és posztó nadrágok. Az öltözködés, a viselet és a divatkövetés területéhez tartozik a gyöngyösi szűrszabó és szűcsmesterek tevékenységének elemzése. A 19. század közepétől a mesterek már nem saját városuk lakosságát szolgálták ki, hanem a tágabb és szűkebb környezet falvai számára dolgoztak. 91 A gyöngyösi szűcsök által készített barna, hímzett ködmönök többféle kivitelben készültek, többféle lokális ízlésnek megfelelően. Gyöngyösi ködmönt viseltek Nagyréde, Párád, Feldebrő, Markaz és Karácsond falvaiban a nők, de lejutottak a termékek Nógrád megyei falvakba is. A ruhadarabok terjedésében közre játszott a gyöngyösi vásárok árucserében működő kiemelt szerepe is. 9 2 A korabeli hagyatéki leltárakban az évente készített több ezernyi hagyományos, falusias ízlést kiszolgáló ruhadarab saját használatban csak elvétve bukkan fel. Ezek elsősorban a késztermékek raktározott tételei között találhatóak meg. 9 3 A leggazdagabb iparosok vékony rétege a kereskedők polgári kultúrájához állt közelebb. Az ő háztartásaikban a leltárak szerint nemcsak a modern viseleti darabok, hanem a reprezentatívabb bútorok (például kárpitozott bútorok), illetve polgárias kiegészítő tárgyak is megtalálhatók. így például a korszakban terjedő divatos kávézás eszközkészlete. 9 4 Mentalitás - kultúra, a leltárak alapján kibomló kép A felföldi mezővárosokra vallási szempontból általában a sokszínűség a jellemző, viszont Gyöngyös kivétel ebből a szempontból, nagy többségében katolikus lakosságával. Az összeírások alapján kimutatható, hogy például 1855-ben Gyöngyösön 14050 katolikus, 371 református, 81 evangélikus, 23 pravoszláv és 1085 izraelita élt. Ennek a katolikus többségnek fennmaradását lényegesen segítette a mezővárosban működő szerzetesrendek aktivitása. A 18. században Gyöngyösön működött az ország legnagyobb ferences zárdája és papneveldéje. Ezen adatok fényében természetes, hogy gyakori tárgy a katolikus vallású mesterek hagyatéki leltáraiban a szenteltvíztartó és a kereszt. 9 5 Szintén gyakorta szereplő tárgytípus az inventáriumokban az asztali vagy a falióra. 9 6 A 19. század első felében az óra még kép. Részlet a gyöngyösi polgárház berendezéséből (DEIM Péter felvétele) 91. Vö. FLÓRIÁN Mária 1984. 387-399. 92. LACKNER Mónika 2010. 18. 93. Fehér szűr 5. szürke szűr 8 darab. V-IOI/b/141 CLVIII/37 - Gergely István özvegye hagyatékának összeírása, 183 1-1832. 94. Vö. BENDA Gyula-KIRALY Ferenc 1989. 37. A kávézáshoz használatos készlet részeként szerepel a cukortartó pikszis és az aranyozott réz findzsa is (V101//144 CLIX/75 Mandl János szappanos és neje vagyonáról lajstrom, 1846). Hasonlóan értékelhető egy 1850-ből származó inventáriumban szereplő ún. „Chocolade sprudlizó" (V-101/b/l 36 CLV/26 Petes Mátyás és neje javainak árverezése). 95. A gyöngyösi vallásos közösségi élet dokumentálásának kiváló. Bíró Friderika által mélyreható néprajzi kutatás alapján alkalmazott megoldása a Szent Kereszt Társulat működését bemutató kiállítás. A keresztek, a feszület, a társulati korsó, a szent képek egyaránt jelzik a személyes és a közösségi vallásosság tárgyiakban megjelenő világát. 96. Szerepel leltárban az ún. Tompák óra is, melynek azonosítása a kiállítás rendezőjének, BIRÓ Friderikának is kihívást jelentett. Végül kisméretű dobozos szerkezetű órát sikerült az iparosház első szobájában az almáriumon bemutatni. Vö. V-10 l/b/1 36 CLV/31 - Medveczky Pál hagyatékának jegyzéke, 1850. Úgyszintén szerepel porczellán óratartó Tompák órával Gergely István inventáriumában (V-10l/b/141 CLVIII/37. 183 1-1832). 155
